Bierbrunner Gusztáv: A Bács-szerémi Ág. Hitv. Ev. Egyházmegye monográfiája. Újvidék 1902.

Bevezetés

- 10 — magassága 400 m. Szebb völgyeiben és szakadékaiban nagyszámú görög keleti (Szt. Vazul-rendű) kolostor foglal helyet, melyek közül a régiség, fekvés vagy gazdagság alapján többnek messze terjedt hire van. A lapályos részek igen mély fekvésüek s több helyt mocsárosak. Van a megyében 4 önálló város : Karlócza, Mitrovicza, Pétervárad és Zimony, 1 rendezett tanácsú mezőváros, 72 politikai község és 263 község 347.022 lakossal (az 1891. évi népszámlálás szerint). Egy km-re esik 50"6 lakos. Hitfelekezet szerint a lakosok közt 156.183 róm. kat., 4078 gör. kat., 159.344 gör. kel., 18.171 ág. evang., 5115 ev. ref., 3759 israelita és 373 egyéb volt. Szerém megye hajdan sokáig mint Sirmium szerepelt és kiterjedése változó volt. Pipin (796) az avarok uralmának véget vetett a Szerémségben és az Frankochorion néven frank tartomány lett, lakói ekkor barbár keveréknépek voltak, nagyobb részben azonban a Heraklius által behivott (646) horvátok és szerbek (650). Midőn a terjeszkedő bolgáiok a Szerémséget fenyegették, a Frankok Árpádot és a magyarokat hivták segitségül; Lehel, Bulcs és Botond, Simon bolgár czárt legyőzték; a magyarok országuk határául a Szávát tekintették. I. Géza a Belgrádig terjeszkedő görögök ellen Zimonyban erős várat emelt, mely a Szcrémségnek és közvetve Magyarországnak védbástyája volt. Az Árpád házból való magyar királyok nagy gondot forditottak a Szerémségre, mert az volt védelmi vonaluk a görög császársággal szemben. Vak Béla neje Ilona, Uros szerb fejedelem leánya és unokatestvére, a szerb Belusnádor, kik vak Béla halála után a kiskorú II. Géza uralkodása elején az ország ügyeit intézték, már származásuknál fogva is különös gondozásban részesitették a Szerémséget. A nagyra vágyó Komnen Mánuel görög császár a Szerémséget elfoglalta, Zimony várát földig lerombolta s annak anyagából Belgrád erős sánczait felépítette. Csak III. Béla alatt került vissza a Szerémség Magyarországhoz. V. István magyar király leányának Katalinnak Nemanjics Dragutin szerb király nejének nászajándékul a macsói bánságot és Szerém vármegyét adta (1276.) s Nemanjics felvette későbben a Szerémség királya czimét. Dragutin halála után a Szerémség Milutin szerb király birtokába jutott s igy az egyidőre Szerbiához tartozott. Robert Károly Szerém vármegyét újból Magyarországhoz csatolta, noha ennek birtokáért még jó ideig ezután is heves harezok folytak a Magyarok és Szerbek között. Nagy Lajos idejében a hatalmas Dusán István szerb czár (1335—55.) harczolt a macsói bánság és Szerém vármegye birtokáért (1353- 54.), de eredmény nélkül.