Poszvék Sándor: A Dunántúli Ág. H. Evang. egyházkerületi "Gyámolda" története (Sopron, 1897)

Bevezetés. A segélyezés kérdése a gyámoldát meg-előző időben, 1791—1846. - A segélyezési alap keletkezésének előzményei 1791 —181

Nemes versenyre keltek az egyes egyházmegyék*, hogy a százados mulasztást, melynek szomorú következményei a viszontagságteljes múlt hagyománya gyanánt, az utónemzedékre nehezültek, megkettőztetett búzgósággal pótolják. Ez időben keletkeznek örvendetes mozgalmak, melyeknek czélja : alapot teremteni a támaszuktól megfosztott azon családok nyomorúságának enyhítésére, melyeknek vagyona rendesen a »liberi és libri« (gyermekek s könyvek) tekintélyes számára szorítkozott. Valóságos társadalmi kérdéssé fejlődött ezen ügy. Hány derék, hírneves, kitűnő férfiú, hány nemesszívü kiváló honleány bölcsője ringott ott a szerény szalmafödeles evang. paplakban és padolatlan tanítói hajlékban. Kivánatos volna, hogy történetíróink figyelme erre is kiterjedjen. A haza, a nemzet szent ügyének mennyi lelkes apostola nevelkedett e puritán egyszerűségükben zajtalanúl működő ároni s lévitai családok körében ! Ha ezt számadatokban túdnók kimutatni, oly óriási összegről szóló adóslevelet kellene felmutatnunk, melynek beváltására az egyháznak, az államnak, a társadalomnak századokra terjedő határidőt kellene engednünk. E téren is megvalósúlt, mit hazai egyháztörténetünk oly fényes példákkal igazol: egyesek áldozatkész hitbuzgalma rakja le azon intézmény alapját, melynek létesítésére hivatásszerüleg a közszellem van kötelezve. Nem lehet, nem szabad itt megfeledkeznünk azon örök hálára kötelező nemesszívü férfiakról s nőkről, kik nagylelkű alapitványaikkal s hagyományaikkal felhívták az egyház figyelmét arra a szent kötelességre, melynek lerovását nemcsak az egyház méltósága, de annak létkérdése is parancsolólag követeli.** * A honti egyházmegyéről már fent emlékeztem meg. A jelen század első évtizedeiben keletkezett a szepességi, nógrádi s gömöri segély-alap. ** A testvérkerületekböl csak egy példát. Néh. Sexty György komlósi lelkész a gömöri lelkészek nyűgdíjalapja javára 40,000 (16.800 frt o. é.) váltó forintot hagyományozott.