Markusovszky Sámuel: A pozsonyi ág. hitv. evang. lyceum története (Pozsony, 1896)

III. Harmadik korszak - Az egyház és iskola újra feléledésének kora 1790-től napjainkig - 50. Lyceumi tanárok életrajzai

Maître Pathelin ; Alexandrinus és Zrinyisor; Ephesusi Matróna ; Bolygó Zsidó ; Tót bábjáték Faustról ; ismertetések, birálatok); nyelvészetieket a Magyar Nyelvőrbe (A mondat meghatározása; Magyar természetrajzi nyelv; Nő-né ; Székffí ; nyelvtörténeti és népnyelvi adalékok) ; önálló munkája: „A leoninus" Budapest, 1892. Fordítgatott angolból, francziából költeményeket (Poe Edgar: Lee Anikó, Menyegzői ballada; Arnauld : A levél.) a Fővárosi lapokba; Hétbe, stb. Az „Ifjúsági önképzőkör" és a „Német társaság" története, a Lyceum történetébe és külön 1896. Dr. Serédi P. Lajos, született 1860 junius 1. Veszprémben iparos szülőktől. 1877/8—1883'4-ig a pannonhalmi Benedekrend növendéke volt. A Győrött tett nyilv. érettségi után a theologia mellett a rend tanárképzőjében középiskolai tanári pályára készült. 1885/6-ban a győri gymn. helyettes tanára volt. 1886 szeptemberében elhagyta a rendet. Az eperjesi ág. h ev. kerületi Collegium pártfogósága a főgymn. class. philol. tanszékére választotta meg. Ez évben szerezte meg a magyar és latin nyelv és irodalomból a középiskolai tanári oklevelet. 1889-ben a rendszeres philosophiából mint főtárgyból, a latin és magyar irodalomból, mint melléktárgyból doctorátust tett. Eperjesen 1893 4-ig működött. Ez iskolai év februárjában a pozsonyi ág. h. ev. egyház választotta meg a Lyceum class. philol. tanszékére. 1895 novemberében a középisk. tanári oklevelet a görög nyelv s irodalomból is megnyerte. 1896 május 29-én a budapesti ág. h. ev, egyház a Böhm K. egyetemi tanárrá történt kinevezésével megürült főgyinn. philosophiai ós class. philologiai tanszékre választotta meg egyhangúlag. E tanszéket szeptember 1-én foglalja el. Irodalmi munkássága. „Az ismeret eredetének kérdése a XVII—XVIII század philosophiai küzdelmében Kantig." 1889. „Kerényi kedély világa" 1892. „Thukydides történeti művének jelleme és főelvei." 1893. „Thukydides élete és történeti művei". 1894. E nagyobb tanúlmányokon kivül egyházpolitikai, tanügyi szépirodalmi czikkeket irt a Prot, Egyház és Iskola, Sárospataki Lapok, Sárosmegyei Közlöny, Nyugatmagyarországi Híradó stb. c. lapokba — legutóbb „A magyar bölcselkedés története" cimmel hosszabb értekező bírálatot írt az Athenaeumba.