Markusovszky Sámuel: A pozsonyi ág. hitv. evang. lyceum története (Pozsony, 1896)
III. Harmadik korszak - Az egyház és iskola újra feléledésének kora 1790-től napjainkig - 50. Lyceumi tanárok életrajzai
érmeknek, — 1888-ban a görög régiségeknek, — 1889-ben és 1890-ben a római érmeknek, — 1891-ben a portugall, spanyol és franczia érmeknek, — 1892-ben a nagybrittaniai, olasz és svajczi érmeknek, — 1893-ban a belga, holland, dán, svédnorvég, orosz, lengyel érmeknek, — 1894-ben az osztrák érmeknek, - 1895-ben a német birodalmi érmeknek és az ázsiai, afrikai, amerikai ausztráliai és miscelán érmeknek a kathalogusát. 1892-ben a lyceumi tanári kar kívánságára kiadta az „Adatok a pozsonyi ev. lyceumi tanárok nyugdíjintézetének 50 éves fennállásához" cimű füzetet, irodalmi működését a numismatika terén ismertette és méltatta : az „Archeológiai Értesítő" a „Századok", továbbá a bécsi „Numism. Monatshefte" s a „Berliner Münzhefte". Ismertették továbbá a párisi, londoni, milanói és kopenhágai numismatikai szaklapokban. A vall. és közokt. ügyi minisztérium müvét középiskolai könyvtáraknak megszerzésre ajánlotta 1893 évi márcz, 24-én 11243 sz. rendeletével. Vassko Gyula született 1856. július 20-án Margonyán, Sárosmegyében, hol atyja ev. lelkész volt. Tanúit az eperjesi ev. kollégiumban. Theologiai tanulmányai befejezése után 1877-ben Haliéba ment, hol másfél évet töltött. Innen 1879-ben Schneller István ajánlatára a pozsonyi ev. egyház meghívta helyettes tanári minőségben a Lyceumhoz, hol a theologián dogmatikát és új szövetségi exegesist, a gymnasiumban pedig görög nyelvet tanított. Midőn 1882-ben megnyilt a magyarhoni ev. egyház theologiai akadémiája, a theol. akad. bizottság rendes tanárúi választotta meg a theol. systh. PS exeget. tudományok előadására. Tanári pályáján szigorú lelkiismeretességgel működött. 1884-ben családi életet alapított, de a végzet nem akarta, hogy boldogságát soká élvezze. 1894 elején az izmos fiatal férfiút pusztító kór támadta meg, melyet az orvosi tudomány nem tudott meggyógyítani. Emberi erőt felülmúló erélylyel és megadással tűrte iszonyú kínjait, melyektől a halál másfél évi gyötrelem után váltotta meg. Meghalt 1895. július 29-én. HoffmannFrigyes dr. született 1853-ban Bulkeszen, Bácsmegyében. Középiskolai tanulmányait a soproni és pozsonyi ev. Lyceumokon végezte. A budapesti tudományegyetemen magyar és német nyelvet és irodalmat és rokon tárgyakat hallgatott és 1878-ban bölcseleti doktoratust tett. 1879-ben a pozsonyi ág. hitv. ev. Lyceumon helyettes tanárrá