Markusovszky Sámuel: A pozsonyi ág. hitv. evang. lyceum története (Pozsony, 1896)

I. Első korszak - Az egyház és iskola megalakulásának és gyors fellendülésének kora. 1606–1672 - 3. Az egyház és iskola gyors fellendülése, szervezete. Templom- és iskolaépítés

Az egyház gyors fellendülése, szervezete, Templom' skolaépítés. virágzásnak indult. Előmozdította x e nirieien gyarapodást nagy részben azon körülmény is, hogy az osztrák örökös tartományokban, valamint Cseh- és Morvaországban II. Ferdinánd uralkodása alatt a protestánsok embertelen és kíméletlen üldözéseknek voltak kitéve. És az üldözöttek bízva a bécsi békekötésben biztosított vallásszabadság megdönthetetlenségébe azon hitben, hogy Magyarországon vallása gyakorlatában immár senki sem fog háborgattatni, elhagyták régi hazájukat, Magyarországba költöztek és közülök igen sokan épen Pozsonyban telepedtek le, kikkel itten az evangélikus hivek száma jelentékenyen szaporodott. 1612-ben a gyülekezetnek már 3 lelkésze volt, u. m. H e u c h e 1 i n Simon, ki 1608-ban hivatott meg a Pozsony-Szt. Györgyre távozott Reisz András helyébe, továbbá Dettelbach Ádám a diakónus, német lelkészek, és Marikius Miklós magyar-tót (cseh) lelkész. A következő évben már negyedik lelkész is volt: Vollgnad Gáspár német lelkész. A német lelkészek fizetése, mit a városi pénztárból húztak, évi 200 frt volt; a magyar-tót lelkészé 125 frt. A gyülekezet élén »inspecter« czímmel a városi biró vagy polgármester állott, mely szokás egészen a jelen század közepéig volt gyakorlatban. A gyülekezet ügyeit a hivek összeségéből álló »egyházi convent« intézte. kezdetben nem reménylett gyors