Markusovszky Sámuel: A pozsonyi ág. hitv. evang. lyceum története (Pozsony, 1896)

II. Második korszak - Az üldözés és az elnyomatás kora 1682–1790 - 20. A „Ratio Educationis” és hatása a pozsonyi iskolára. Állami felügyelet. Az iskola új szervezkedése 1786-ban

rector. Sabel István conrector és Werner Jakab snbrector és végül Hrabovszky József városi tanácsos értekezletet tartottak, hogy miként lehetne a pozsonyi iskolában a theolognsokat úgy kiképezni, hogy mint lelkészek helyeiket tiszteségesen megállhatnák és hogy azokon, kik külföldi egyetemeken nem fordúltak meg, e hiány észrevehető ne legyen. Ezen értekezlet következő intézkedéseket tartott szükségesnek életbe léptetni: Az elméleti tudományokat illetőleg a theologusok a megállapított tudományokon kívül a keresztyén erkölcstanban, a lelkipásztorkodásban, az egyházjogban, az országos törvényekre és a királyi resolutiókra való különös tekintettel oktatást nyerjenek. A gyakorlati tudományokat illetőleg a homiletikában és katechetikában szintén kellő útmutatásra találjanak. Ez utóbbi leghelyesebben úgy volna elérhető, ha a theologusok — mint ma mondanók — önképző körré alakúinának és felváltva szent beszédek elmondásában magukat gyakorolnák. Ily gyakorlatok rendesen egy lelkész jelenlétében tartatnának, ki az elmondott beszéd tárgyát, dispositióját. irályát, előadását legott beható -bírálat alá venné, és hibáit feltárván ezeknek jövendőben való elkerülésére késztetné a hallgatókat. Ezen gyakorlati órák hallgatói lennének a két felső osztály összes tanulói, az alsóbb osztályokból pedig azon tanulók, kiket az illető tanítók e végett kijelölnek. Az alsóbb osztályú tanulók a hallgatóságot képeznék, vagy ha katechisatio-gyakorlat van, a gyakorló jelölt őket katechizálná; a vezető lelkész bírálatán azonban ezeknek már nem szabad jelen lenniök. A homiletikai gyakorlatoknak vezetésére vállalkoztak Ribiny a német-, Institoris Mossóczy a magyar- és Crudy a tót gyakorlati órákra. Az elméleti tudományok közül a keresztyén erkölcstant Institoris, a lelkipásztorkodástant