Markusovszky Sámuel: A pozsonyi ág. hitv. evang. lyceum története (Pozsony, 1896)

II. Második korszak - Az üldözés és az elnyomatás kora 1682–1790 - 11. Bél Mátyás

nyilvános vizsgálat az ő rectorsága alatt oly fényes volt, hogy a hallgató közönség a vizsgálat tartama alatt pénzt gyújtott a szorgalmas tanulók megjutalmazására, a tanárok pedig az egyház pénztárából kaptak pénzbeli jutalmakat. Bél működése a beszterczebányai iskolánál 1714-ig terjedt. Ezen idő alatt az iskola a legvirágzóbb hazai tanintézetek egyikévé lön; a tanulók száma már Bél rectorsága második évében két annyi volt, mint a mennyi az előbbi években rendesen szokott volt lenni; a tanuló fentebb jelzett hanyatló és majdnem végenyészetét jelentő kora. A pozsonyi ev. egyház ez időbeli elöljáróinak nagy bölcseségéreés éles belátására vall az, hogy roskadozó iskolájának új alapra való támasztását a már fényes hírnévnek örvendő Bél Mátyás éles eszétől és nagy tudományától reményiette és várta. Űgv látszik, Rabacher András János akkori pozsonyi evang. lelkész figyelmeztethette először a pozsonyi evang. egyházat Bél Mátyásra, midőn ez iskolája számára rectornak való alkalmas ember után nézett. Rabacher Bél Mátyással körülbelül egykorú volt és valószínűleg Bél iskolatársa volt úgy itt Pozsonyban, midőn mindketten egy időben tanítványai voltak a már fentebb említett Weisziíjuság nemcsak Zólyom megyéből, hanem a távolabbi vidékekről is tódúlt oda. kik között nem csekély számmal voltak előkelő származásúak is. Ezen időre esik a pozsonyi iskolának már