Brocskó Lajos: A Budapesti Protestáns Országos Árvaegyesület és árvaházának története 1859-1895. Budapest 1896.

A nőválasztmány

74 Nemeslelkűségét szépen jellemzi azon tette, hogy névnapját az árváknak szentelte. Akkor az árvák az ő vendégei voltak, kiket ő ilyenkor gazdagon ellátott; zugligeti nyaralója visszhangzott a jelen örömeinek élő gyermekek zajától és lelkes dalától; a vendéglátó úrasszony pedig reggeltől estig az ő körükben mozgott és boldogsága boldogságot árasztott mindenkire, ki részese volt ez ünnepszámba menő napnak, melynek szép emléke felejthetetlenül vésődött lelkük mélyébe. Nemes jó indulatát hálával és szeretettel viszonozták az árvák. A mikor az 1892. évi május 19-én szeretett férjével aranylakodalmukat ünnepelték, az árvák egy küldöttsége örömmel sietett jótevőik zugligeti nyaralójába, hogy elsőül üdvözölhesse őket és Isten áldását kérje rájuk; hálájuk jeléül társaik nevében virágbokrétát nyújtván át a nemes szivű bárónőnek. Hogy jótékonyságának forrása soha ki ne apadjon, hogy enyhítő italt szolgáltasson az árváknak még halála után is, e czélból 20,000 forintot hagyott az árvaházra férjével közösen alkotott végrendeletében. 1895-ben augusztus 4-én angyali lelke elhagyta mulandó porhüvelyét, hogy folytassa életét az örökkévalóságban. Az árvák nem kisérhették ki a boldogultat az örök nyugalom helyére, mert akkor vidéki nyaralási helyükön tartózkodtak, a mint onnan a fővárosba visszatértek, az első alkalmat felhasználva, kimentek a kerepesi-úti temetőbe és ott a sírját borító koszorúkat megáztatták a hálás szeretet könyűivel. Teste meghalt, de lelke örökké élni fog szeretete cselekedeteiben ! * * Liedemann Frigyesné 1877-ben lemondván az elnöki tisztségről, helyére, szerzett érdemeinél és hivatottságánál fogva Székács Józsefné, szül. Vörös Julia választatott, ki tisztét mind e mai napig lelkes ügyszeretettel, odaadó buzgalommal és áldásos eredménynyel töltötte be, mindenkor arra törekedvén, hogy a nőválasztmány működését az egyetértés szellemének fejlesztése és fenntartása által tegye hasznossá és áldásossá, a mi a nagylelkű nőnek teljesen sikerült is. Megnyerő modorával, finom tapintatával, nevének varázsával sok jó barátot, pártfogót szerzett az árvák szent ügyének. A nőválasztmány tagjai tiszteletteljes szeretettel ragaszkodnak hozzá, a férfiak választmánya teljes elismeréssel adózik a fenkölt