Brocskó Lajos: A Budapesti Protestáns Országos Árvaegyesület és árvaházának története 1859-1895. Budapest 1896.
Az árvák hajlékai. A szegényház-téri új árvaház
24 A fővárosi tanácsnak az 1864. évi június 23-án 15,824. sz. a. kelt intézvényével az egyesületnek két, a Terézváros meghosszabbított fűzfa-utczájában 26. és 39. számok alatt fekvő s összesen 864 n ölre terjedő üres háztelket adományozott teljesen díjmentesen azon kikötéssel, hogy az más czélra nem fordítható, mint protestáns árvák befogadására szolgáló árvaház építésére és a mennyiben rendeltetésétől elvonatnék, azonnal ismét a főváros tulajdonába visszaesik. A főváros e határozatát a m. kir. helytartótanács az 1864. évi szeptember 10-én 68,232. sz. a. kelt leiratában helybenhagyta azon módosítással, hogy azon esetre, ha ezen telkekre felépítendő árvaház körülírt rendeltetésétől valamikor későbben elvonatnék, az egyesület a telkekért a jelenlegi mérv szerint eső becsárt (egy • ölet 2 forintjával számítva) tartozzék a városi pénztárba fizetni. E valódi humanitásból és nemes közérzületből származó nagylelkű adományért a választmány Pest város közönségének hálás köszönetét nyilvánította. Az építés előkészítése szempontjából dr. Palló Sándor, Beliczay Imre, Hornyánszky Viktor és dr. Jelenik Zsigmond tagokból álló építési bizottság választatott, a melynek feladata volt gondoskodni 50 árva befogadására alkalmas és könnyen tágítható, körülbelül 25,000 forintba kerülő épület tervéről és költségvetéséről. A bizottság megkeresésére Liedeman Emil országos építészeti igazgató el is készítette a tervet, Gerster Károly építőmester pedig a költségvetést. Ekközben aggályok merültek fel a főváros által adományozott telkek czélszerűsége ellen, felhozatván, hogy a központtól távol esnek és közegészségi szempontból is kifogás alá esnek, mert talajuk megfertőztetett az oda rakott szeméttől. Azért felhívták a választmány figyelmét más alkalmatosabb háztelkek kipuhatolására, nevezetesen báró Podmaniczky Jánosnak az üllői-út végén fekvő telkeire. Dr. Székács József közbenjárására a báró ajándékozott is az egyesületnek egy jó nagy üres telket, a mely azonban sajátszerű akadályok miatt sohasem jutott az egyesület birtokába. Loisch Ede pesti ügyvéd bemutatja a választmánynak a Pest városi törvényszék 1865. évi február 9-én tartott ülésének jegyzőkönyvi kivonatát, a melynek értelmében az egyesület tulajdonává vált két telekre nézve új telekkönyvi lap nyittatott s a tulajdonjog a pesti evang. árvaalapító egylet javára bekebeleztetett a megállapított feltételek fentartásával.