Palcsó István: A késmárki lyceum története (Késmárk, 1893)
III. A késmárki főtanoda mint kerületi lyceum 1839 óta
Az evang. k ezlet tárgyainak megvitatására felhívta : ennek folytán az ev. egyeegyetemes , J egyházgyü- temes egyhazgyüles az összes egyházkerületekben lévő egyházközíésnek az s£gek és iskolafentartó testületek valamint a református és unitárius országos értekezletre hitfelekezetek arra vonatkozó véleményeinek alapján azon vezérvonatkozó elveket formulázta, melyek az egybehívott országos értekezlet alnyildtkozata 1 ( ] , t 1848. jui. 25. kalmaval az összes magyarhoni protestánsok jogos kívánalmainak kifejezésére szolgálandanak, melyek is abban összepontosultak, hogy a magyarhoni protestáns egyház évszázadok alatt nehéz küzdelmek árán kivívott létjoga és autonomiája ezentúl mind más, kivált a róm. katholikus egyház, mind az állami hatalom irányában teljes érvényre jusson és a kilátásba helyezett állami segély nyújtása, illetőleg elfogadása által semmiféle csorbítást ne szenvedjen. Egyszersmind az egyházi rendezet, az iskolai tanulmányok, törvények és fegyelem rendszeresítése függővé tétetett az országos értekezlet eredményétől. országos Azon kívül 1848. iulius 20-án gyűlt össze számos tanár mind tanari erte- 0 U J keziet 1848. a három protestáns, mind a katholikus felekezetekből és több napon ' g 0' tartott szak- és közgyűlésekben készítettek tanrendszert a kisdedóvódák, elemi és polgári iskolák, gymnasiumok és főtanodák számára. Ezen tervek b. Eötvös József miniszternek adattak át, ki is ezeket szivesen fogadta és mindent, mi tehetségében áll, a közoktatásügy emelésére megtenni igért. A LYCEUM ^ mi főtanodánk részéről kiküldött képviselők is, nevezetesen : tervezete. Fürész Ferencz és Bene J. Samu az 1848. évi julius 19. és 20-án Eperjesen tartott tiszai egyházkerületi, Hunfalvy János és Stenczel Hugo az 1848. évi julius 27-én és aug. 29-én Pesten tartott egyetemes gyűlésen részt vettek ama vezérelvek fölött folytatott vitában és a lyceum pártfogói közgyűlése által megalapított utasítások értelmében az állam és más egyházak irányában a törvény eszméi szerint megváltoztatandó viszonyt illetőleg következő vezérelvek felállításáért küzdöttek. Különösön a következő kérdésekre terjedtek ki ezen véleményadásaik: 1. Kell-e a tudományos tanodákat vallásfelekezetre vonatkozó külömbség nélkül vegyesekké tenni? Nem tartatik szükségesnek, sem tanácsosnak, hogy protestáns tanodáink a kath. intézetekkel teljesen összeolvasztassanak és hogy csupán vegyes állami tanodák legyenek; minthogy axióma gyanánt áll, hogy a tudományok szoros összefüggésben állanak egymással és ugy a vallással is; ez pedig főképen azon szellem, mely a tudományokat és a szerint a tanodákat is áthatja; a katholicismus elve és szelleme pedig tökéletes ellentétben áll a protestantismus elvével és szellemével és azért meg nem egyeztethető ezzel. A szerint a kétféle tanintézetek összeolvasztása nem az óhajtott val-
