Palcsó István: A késmárki lyceum története (Késmárk, 1893)
III. A késmárki főtanoda mint kerületi lyceum 1839 óta
Az 1837. évi szeptember 3-án tartott iskolai gyűlésen Cornides Vgyolu' István felügyelőnek azon indítványa folytán, hogy a főtanoda gya1837 óta. rapitására és tekintélyére jótevő befolyással lenne, ha a helybeli felügyelőkön kivül ezen tisztséggel mások is — a külső pártfogóságból - ruháztatnának fel: közhelyesléssel következő vidéki pártfogók ú. m.: Spóner Tivadar, Berzeviczy Titus, Okolicsányi Viktor és Máriássy Ágost külső (vidéki) felügyelőknek neveztettek ki. Ugyanakkor szabályoztatott az alumneumi pénztár és határozeikü"ön!tese k tátott, hogy ez, valamint a könyvtár, szorgalom dijak és a tanári özvegyek nyugdij-intézetének pénzalapja a nagyobb iskolai pénztártól elkülönítve kezeltessék. A késmárki főtanoda mint kerületi lyceum 1839 óta. ^ágfjogok" Minthogy a pártfogósági jogok felett 1836 óta a késmárki iránt tamadt evang. egyházközség és a főtanoda külső pártfogói közt támadott vita lei-olyasa^ az (^ a folytatott peres ügy, mely az alatt a nyíregyházai kerületi gyűléshez felterjesztetvén, onnan pedig a helybeli iskolai gyűléshez visszautasittatván mindkét részről az eperjesi consistorium —, azután pedig az egyházi községtől a rimaszombati kerületi, a külső pártfogóktól pedig az egyetemes egyházgyüléshez felebbeztetett és mind addig el nem döntetett: mind a két fél ezen hosszadalmas viszálvkodásnak, főként az iskola érdekét károsító befolyásánál fogva, véget óhajtván vetni, többféle kísérletet tett annak békés elintézésére. Végre 1838-ban Zsarnay Imre jogtanár erélyes felszólalása és azon nyomós érvekkel támogatott indítványa, miszerint a főtanoda gyarapítása és felvirágoztatása érdekében nem csak az lenne óhajtandó, hogy ezen peres ügy végre barátságos uton és az indítványozó által benyújtót tervezet álapján kiegyenlittetnék, hanem hogyha a főtanoda és egyház közti természetes kapocs még szorosabbra füzetnék az által, hogy a pártfogói jogok az összes szepességi ev. községekre terjesztetnének ki, úgy, hogy a főtanoda a szepesi protestantismusnak központi intézete, sőt még szélesebb alapon kerületi főtanoda lenne : az iskolai gyűlés által közhelyesléssel elfogadtatott és mind a két inditvány életbe léptettetett. A PÁRTFOGÓ- Ugyanis az 1838-ik évi augusztus 19-én tartott iskolai közság ki- t terjesztése, gyűlés tekintettel azon benső vallás-erkölcsi és tudományos mivelődési érdekközösségre, mely a szepesmegyei evang. egyházközségeket már régóta és kiválóan a Iyceumhoz fűzte és azokat ezen
