Palcsó István: A késmárki lyceum története (Késmárk, 1893)

I. A késmárki ev. latin iskola, mint a helybeli ev. ág. hitv. egyházközség intézete 1760-ig

folytonosan tartá fenn. Jóllehet az 1733. évi deczember 16-án kelt kormányrendelet csupán a triviális és grammatikai iskolákat engedte meg a protestánsoknak, a felsőbb tudományok — studia superiora — tanítását pedig csak külön megkeresendő királyi engedménytől tette függővé, mégis az itteni iskolában azután is folyvást a felsőbb tudományok tanittatának, a mint ezt részint a tanitók meg nem csökkent száma, részint Benczúr József rectornak 1773. évi deczember 17-én kelt történelmi adatokon alapuló felirata bizonyítja.*) omenius Miután Melanchthonnak az értelemfejlesztő humanistikai müiios tan- , , lódszere- veltsegre es az erkölcsök nemesitesere irányzott paedagogiai elve ek befő- £s tanítási módszere idő folytában a politikai viharok és a protestáns Iyása. theologusok vitatkozásai folytán mindinkább háttérbe szorult és a reformatio nagy vívmányai, a szabad kutatáson és egyéni meggyőződésen alapuló vallásos hit és erkölcsiség tiszta fénye elhomályosodott és a megrögzött orthodoxismus békójába szoríttatott; az iskolai oktatás pedig csupán üres alakiság-, scholastikus szőrszálhasogatásra és értelem nélküli holt anyag emlékelésére, szintúgy a nevelés gépileges idomitásra fajult el : az iskolák nem feleltek meg többé az észszerű oktatás és nevelés eszméjének, sem az előhaladó korszellem öntudatának és az élet szükségleteinek. Azért egyes paedagogok, mint különösen Bat ich i us és Co meniu s az oktatás és paedagogia terén világra szóló re formatori eszméikkel léptek fel a XVII. században, melyekkel az iskolai oktatás- és nevelésnek Európa összes culturállamaiban uj lendületet kölcsönöztek. Ők ugyanis a nevelésre tisztultabb és az emberi természetnek megfelelőbb valláserkölcsi elvet tűztek ki, a tanításban pedig nem csak ennek anyagára, hanem czélszerűbb methodusára irányzák reformatori törekvéseiket, úgy hogy a classikai tanulmányok mellett az élő nyelveknek és a reáltanulmányoknak nagyobb tért hódítottak és a tanításnál az ifjú lélek természetszerű kifejlesztésére és erkölcsi nemesítésére megfelelőbb módszert hoztak létre. Bizonyosra lehet venni, hogy ezen paedagogok úttörő eszméi az itteni iskola korszerű átalakítására szinte befolyást gyakoroltak, a mint tagadhatlan, hogy törekvéseik hazánkban méltányló elismerésre találtak. Comenius Sárospatakra hivatott az ottani iskolának saját legjobb belátása szerinti berendezése végett és kétséget nem szenved, hogy az ő tankönyvei a késmárki iskolában is használatban voltak, vala*) Chr. Genersich's Merkwürdigkeiten der königl. Freistadt Késmárk. II. 314.