Palcsó István: A késmárki lyceum története (Késmárk, 1893)

I. A késmárki ev. latin iskola, mint a helybeli ev. ág. hitv. egyházközség intézete 1760-ig

A késmárki ev. latin iskola, mint a helybeli ev. ág. hitv. egyházközség intézete 1760-ig. Szepesség- ^ szepesi városok már a középkorban nyelvrokonság-, keresnek viszonya Németor- kedelmi es szellemi érdekeknél fogva eleven közlekedésben állván szaghoz ked- Németországgal, csakhamar a reformatiónak messzire ható hullámvezett a reformatio zásától is megérintettek, úgy hogy ennek első nyomait ezen vidéterjedésének k

e

n 1520-ban találjuk, a mikor Leibiczon a késmárki Preissner Tamás Luther értelmében és szellemében terjeszté az uj tant. Kétség kivül a közel fekvő Késmárk is ezen hatalmas szellemi mozgalom hatását mindjárt kezdetben érzé, ámbár csak 1529-ben találjak feljegyezve Fischer Andrást és 1533-ban Leudischer Györgyöt, a szepesi szent Mártoni templom kanonokját, a reformatio itteni első terjesztőiül. Késmárk Vájjon létezett már ezen idő előtt itten iskolai intézet és minő iskolaügye a reformatio állapotban, erre nézve biztos adatok hiányoznak. Ha pedig más előtt, egyenlő rangú városokban fennállottak elemi és felsőbb iskolák, valószínű, hogy Késmárkon is, a hol a pálos szerzetesek egy kolostorral birtak, már a reformatio előtt az ifjúság kimiveléséről volt gondoskodva. A REFORMATIO ^ reformátio beálltával pedig az iskolai oktatás és nevelés a befolyása az _ . , . iskolák át- mindenütt legsürgetősb szükségekhez tartozott, kivált a szent irasi alakítására, terjesztése végett. Minthogy a hit- és egyliázjavitás a feléledt tudomány által szabaddá tett szellemnek köszönte eredetét és ezekben találta a szabad kutatás és lelkiismereti szabadság legerősebb támaszát, azért a reformátorok ugyan azon buzgósággal, melylyel az egyház megújításán működének, a tudományos mivelődés terjesztéséről és nevelés és oktatás czélszerű átalakításáról is gondoskodának. Míg azonban Luther, ki maga a legnagyobb pädagogok