Hörk József: A Sáros-Zempléni Ev. Esperesség története. Kassa 1885.

104 hárson működött az iskolában, majd Krompachra vitetett kántorul. Innen Sz.-Várallyára költözött, hol mint egyszerű polgár élt. De 1686-ban volkmári lelkészszé lett. Felszenteltetett Zabler Jakab superintendens által Bártfán. Később hermányi, majd dobói lelkészszé lett (1. a dobói-lelkészek között). 10. Gassitzius János (1. a berzeviczei iskolánál). 11. Trstensky János. — Árvamegyei Trsténáról (m. város). Atyja János ottani polgár volt. — Járt otthon, majd a késmárki iskolába, midőn ott Johanides Wenczel volt a rector. Onnan Iglóra ment iskolába. Ekkor közbejövén az üldözés, néhány éven át otthon szünetelt. — Ezután Csetneken tanulta a szónoklattant s logikát, majd Eperjesen hallgatta a theologiátLadiver Illéstől. — Innen Remetére (Szepes) vitetett rectoral. — Hat év multával Héthársra hivatott, hol az iskolát 12 éven át bölcsen igazgatta. — Végül a „Mislavienses és Tőkeienses" hívták őt el lelkészül. — Felszenteltetett Zabler Péter által. — Majd száműzetett, s ekkor Horváth Stansith de Grádecz Imre lett pártfogójává, a ki őt Neerére kastélyába vitte udvari lelkészül, nejének dobói Székely Zzuzsannának és száz aranyat fizetett neki évenként. — Azután újra elhívták őt a héthársiak lelkészül. — Itt német és tót nyelven végezte az istenitiszteletet és sárosmegyei esperessé lön. — Mint ilyen, minden zaklatás között is bölcsen és nyugodtan végezte mindkét tisztét. — Kitűnő zenész volt- — Ismerte a zenészet minden titkát. — 4 fia volt (kik közül János nevü Mezősy Gábor fiai nevelője volt Rezik házánál) és 2 leánya. — Meghalt Héthárson s nagy díszszel temettetett el a héthársi templomban. 12. Klementis Zachariás, Reziknek Késmárkon iskolatársa. — Szellemdus ifju. — Társalgása tanulságos volt. — Megirta a magyar vezérek és magyar királyok történetét egy hőskölteményben. — Caesareofori 1706-ban. 13. Treitmann János. Lőcsei születésű. Reziknek legelső (legkedvesebb) eperjesi collégiumbeli tanítványai közül. — Nemes Desy György eperjesi polgár egyetlen fiának gondos nevelője. — A lőcsei gymnasiumból, a hol dicséretes előmenetelt tanusitott, jött Eperjesre, s itt a felsőbb gymn. osztályok tanulmányaiban jeles haladást tanusitott s Reziknek szolgálatokát tett, midőn az Szirmay András fiait: Menyhértet, Ádámot és Andrást a külföldre készítette elő, hová azután Treitmann ezekkel a jénai egyetem látogatására el is ment. — De ifjúi heve nemsokára viszályba keverte őt ezen előkelő nemes ifjakkal, s ekkor ő azoktól elválván, Haliéba ment az egyetemre. — Befejezvén tanulmányait, nevelővé lőn, s gyakran 57 fellépet mint szónok a templomban ott künn külföldön, s már ott remélvén boldogulhatni, hazáját feledni kezdé. De ekkor, mint mondják, özvegy anyja hívására Lőcsére tért vissza, s itt megérkezvén, vagy Weinerth András közreműködésére keletkezett, vagy pedig, midőn Schwartz János superintendens Canonika Visitatiot tartott, mesterségesen előidézett viszályokra adott alkalmat a lőcsei polgárok között, a kik közül többen azután protestáltak az ő pietistikus iránya ellen, s egy nyilatkozatot írtak alá ellene, mire ő egy hosszabb nyilatkozattal s reversalissal felelt 1724-ben, melyet már Héthársról keltezett jun. 24-én s melyben magát a pietismús vádja alól tisztázza. Erre újra ellen nyilatkozatok tétettek s megkezdődött a pietismús feletti küzdelem a VI sz. kir. városi superintendentiában, melyben ezen városok a Superintendens által mind nyilatkozatra szóiitattak fel, s mind igaz ev. ágost. hitvallásuaknalc mutatták magukat 1727-ben Jegyzet: A héthársi iskola B. Barkóczi Klára által pusztult el 1747-ben. Rezik: Gymnasiologiája III. k. — Fragmenta scholarum Oppidanorutn Cap. V. de schola Gnisnensi Klisch M. és Cap. VIII. de schola Krompachensi Curani A. életrajza van közölve. D) A hanusfalvi iskoláról. 1630—1721. Rezik Gymnasiologiája III. köt. Hanusfalva egy sárosmegyei mezőváros, mely marhavásárairól hires. A műveltség terjesztésére a protestantismus virágkorában e város iskolát állított, melyben a következő férfiak működtek: 1. Drazdius János lichotai, zólyomi születésű. Atyja János, anyja Hacolovi Anna. Előbb juhászbojtár volt. Az illavai iskolában 1617-ben Gazur Gáspár vezetése alatt a humanistikus képzés alapjait megszerezvén, a morvaországi Praevorban tanult 3 éven át unokatestvére Drazdi Jakab vezetése alatt. Innen visszatérvén hazájába, Lőcsén Horler Szaniszló, Berzeviczén Matthaei János, Breznóbányán Banák János, Eperjesen Serédi Jánostól tanult. Ugyancsak Eperjesen segédtanítóvá lőn s a távollevőket helyettesité. Feltűnvén itt nagy szorgalma, a hanusfalvi iskolának rectorául ajánltatott. — Hanusfalván 6 évig tanított sok keserűség között, mivel mint az a szerző megjegyzéséből kitűnik, nem igyekezett magát patrónusai s tanítványai által megszerettetni. Innen kuczini lelkészszé hivatott el 1639-ben, mint olyan ismeretes. Felszenteltetett Lőcsén Zabler Péter