Hörk József: A Sáros-Zempléni Ev. Esperesség története. Kassa 1885.
dem ex soeietate Jesuitarum liberatus", a ki mindent dicsért, ahhoz képest, a mit ő tapasztalt. Filiái : Laszczó. Kis temploma van.. Oltára 1657ben megújítva. Földje 1667-ben sok volt, de a görög katholikusok elfoglalták. Nyirjes. Földesúr: Tahy Ádám és Ferencz, Kálnássy Ferencz és János. Egykori fatemplomát (Gyurdesiensibus) a görög katholikusoknak adta el 40 frton. A mostanit Tahy Ferencz (ekkor 85 éves) építtette, Ujfalussy Borbála síremlékével, melyet annak 1669-ben atyja, Ujfalussy Zsigmond állított. (A dajka csengetyűt adott neki játékul, azt szájába vette s belehalt (fúlt). 1806. Igen régi. Tán huszita. Templomát elvenni nem engedték a patronusok. — Filiái : Laszczó, Nyirjes, Krutsó, Herhej, Kohány, Orsócz, Alsó-Yolya, Hankócz, Porubka, Taplyi, — Németfalu. Egy új templom építésére adakoztak : Dessewffy András Ádám, Bánó Klára, és Platthy Borbála, Dessewffy Tamás özvegye 200 írtjával, Dessewffy Tamás és Dessewffy Imre 100 írtjával, Tahy Mihály 30, Fekete Lajos 20, Tahy László özvegye Kálnássy Marianna 20 forintjával. Felügyelő: Dessewffy András Ádám de Csernek et Tarkő. Lelkész: Fleischer János, 38 éves. Tanitókántor : Szereday András, 62 éves. Van egy régi alapítványa : Dessewffy András nejétől, Anna Mária Horváth-Stansith de Grádecztől. — Matrica 1741-től. 1826. Margonyán a superintendenst üdvözölte a vidéki zsidóelőljáróság ; Dessewffy Tamás kerületi másodfelügyelő kastélyába szállt. Jelen : ifj. és id. Dessewffy Tamás, Szulyovszky András, Pulszky Károly. 1803-ban a régi templom helyén új kőtemplom épül, 1822-ben felszenteltetik. Oltárát Soltisz János pesti ügyvéd, a ki innen származott, állíttatá. Ezüst kelyhét a Dessewffyek ajándékozták 1807-ben. Tornya, mikor már magasra építtetett, 1810-ben a kőművesekkel együtt ledőlt; 1822-ben újra felépíttetett. Temetőjét Dessewffy András, Tahy Károly özvegye : Kapy Klára és id. Dessewffy Tamás adták és keríttették körűi. 339 Felügyelője : Cserneki és tarkői Dessewffy András kir. kamarás, de mivel ez gyakran távol van, tahvári Tahy Menyhért coinspectorúl választatott. Példás elöljárók. A nevezett patrónusokon kivül : Szent-Iványi Mária, Kálnássy Mária Anna és Tahy Mária Nyirjesről is fizeti a papot. Nem lévén a papnak fűtő fája, idősb és ifjabb Dessewffy Tamás 12 öl fát adnak évenként, melyen a tanítóval osztozik. Az 1741-iki évben Dessewffy András támogatásával díszesen felállított oltáron a szt. háromság, az oltár legmagasabb részén : a Dessewffy család jelvényei voltak láthatók. A toronyban három harang függött. Idővel a sekrestye feletti boltozat veszélyes rést kapott, úgy hogy beroskadásától lehetett tartani. Minthogy ezt okvetlenül ki kellett igazítani, a hivek s patronusok megfontolván azon körülményt is, hogy a templom kicsinysége miatt a gyülekezetet nem volt képes befogadni, az 1803-iki évben Dessewffy András Ádám felügyelősége alatt tartott egyházi gyűlésen határozatilag kimondották. hogy azon tetemes pénzösszeg, melyet a kiigazítások igényelnének, inkább egy nagyobb, tágasabb templom alapjainak megvetésére fordíttassék. E buzgó felügyelő egyszersmind egy aláírási ívet nyújtott be, maga részéről e czélra 200 frtot biztosítván, melynek eredménye lett, hogy egy nap alatt az 1803-iki május 29-én a margonyai templom uj és tágasabb fundamentumokból való felépítésére a kegyurak és a Margonyához tartozó községek evang. lakói részéről 999 frt és 20 kr. biztosíttatott. Még ez említett év folyama alatt tétettek le az elbontott régi templom helyén az uj templomnak alapjai. Az építőmesterek gyakori változása, a háborús idő s más akadályok oly annyira késleltették a megkezdett munkát, hogy a templom, mely 1807-ben fedél alá jött, csak 1811-ben nyert boltozatot s láttatott el ablakokkal. 1816-ban Soltész János pesti ügyvéd, születéshelye iránti kegyeletből, csináltatta Gencsánszky János szobrász által 220 frton az oltárt, a festőnek az oltárképért 100 frtot fizetvén. A padok szintén az 1816-iki évben szereztettek meg s a templom 1836-ban 500 frton vett orgonával láttatott el. A torony, melynek alapjai 1810-ben tétettek le, oly szerencsétlenül építtetett, hogy a midőn már majdnem bevégeztetett, a templomtóli része mindenestől leroskadt. A romnak elhordása s mélyebb fundamentum ásása után a torony felhuzatott s 1822-ben valahára bevégeztetvén, azon év Szent-Mihály napja utáni vasár22*