Hörk József: A Sáros-Zempléni Ev. Esperesség története. Kassa 1885.

104 A pusztulás idçje. Az egyház balsorsa. Pestis: Sárosmegy ében a pestis oly erősen dühöngött, hogy 1645-ben sok-sok ezer hi vőn kivül 36 lelkészt ragadott el. Ezen időben halt el a jeles Polányi László berzeviczei lelkész és esperes is. 1670 és 1683 között a pestis-dögvész idejében 30 sárosmegyei lelkész halt el a ragályban. Az 1710-ki pestis, mint az ország leg­több megyéjében, úgy Sárosban is iszonyúan pusztított s ezen ra­galy áldozatául esett "Závodszky Miklós senior, Bruchatz János és Grünell János alesperesek, Pelsőczy Márton esperességi jegyző s 14. sárosmegyei ev. lelkész, s ezenfelül Eezik János az eperjesi ev. collegium hires tanára. A protestánsok üldözése 1670-ig. Az első próba. Tétettek kísérletek a r. kath. főpapság részéről a protestánsok elnyomására a XVII. század elején is. így p. o. Pethe Márton (győri püspök) 1604. októberében elakarta venni: Eperjes, Lőcse, Késmárk, és Szeben ev. templomait, de semmit sem vihetett keresztül. (Dol.) Hogy azonban a Bocskay féle felkelés után s a Bethlennel vivott harczok közben az ezen esperességbeli protestán­sok zaklatása nem lehetett csekély mérvű, kitűnik onnan, hogy az 1638-ki országgyűlésen a protestánsok panaszkodtak III-ik Ferdi­nand előtt, hogy Sárosban, Abaujban, Zemplénben stb. papjaik el­űzetvén, templomaik elvétettek. — (Bibini). Tehát ámbár a legtöbb sárosi egyházban a sárosi protestánsok békében hagyattak, ezen elég hosszú ideig, 1670-ig, tartott békét is zavarták többen, mint ' azt a gyűlési jegyzőkönyvek is mutatják : vagy a lelkészek javadalmait szed­vén el, vagy önhatalmúlag a templomokat foglalgatván. De ezen egyes esetek az összesnek nem igen ártottak, mert ha el is vétetett egy­eêT templom, vagy el is űzetett egy-egy ev. lelkész, volt a szomszédban templom s lelkész elég, melyek s kiknek igénybevéte­lével egyházias életöket a hivek tovább folytathatták. Sőt volt eset reá, hogy a ruthen gör. katholikusok is megengedték az evangéli­kusoknak, hogy az ő templomukban tartsák istenitiszteletöket. — Az esp. gyűléseken sokszor tettek az egyes lelkészek panaszt, rész­ben hogy javadalmaik élvezetében az urak által háborgattatnak 81 részben, hogy az egyházakból elmozdittatnak; de a mint a gyűlési jegyzőkönyvekből kitűnik, a gyűlések keveset törődtek ezen pana­szokkal egészen, míg a szabad vallásgyakorlat elvesztésének félelme nem kényszeritette őket. Háborúk. Hogy mennyit szenvedtek a sárosmegyei gyüleke­zetek, a.szab. kir. városi (Eperjes, Bártfa, Szeben) gyülekezetekkel eo-yütt. midőn a r. kath. klérus ösztönzésére s támogatásával a magyar királyok hadinéppel sanyargatták, sanyargatták különösen a Bocskay, Bethlen, Tököli s Rákóczy-féle mozgalmak s illetve forradalmak idején mivel a sárosi nemességhez, a mely ezen mozgalmak idejében mindenkor a haza és vallás szabadságáért fogott fegyvert, a nép is csatlakozott s azután ezen szegény népre küldetett a császári ka­tonaság, — azt a magyar ev. egyetemes egyház története mutatja. A mágnások áttérése a róm. kath. vallásra. Az előbbi bajnál azonban sokkal nagyobb és következményeiben végzetteljesebb volt a protestáns egyházra nézve az urak, különösen a mágnások kité­rése. A. Fabó (Mon. II. p. 136/7) a következőkről emlékszik meg különösen : az 161.8-ik évből: Eszterházy Miklós. 1623-ik „ Forgách Zsigmond és Miklós, Wesselényi Miklós és Ferencz, Balassa András és Ja­kusith-ék. „ 1625-ik „ Nyári Krisztina nádornő. 1630-ik „ Thurzó Ádám és Mihály, Szaniszló fiai, Esz­terházy Miklós nádor befolyása folytán. „ 1632-ik „ Bathyáni Ádám. „ 1638-ik „ Palochay Gábor és Haller István. „ 1642-ik „ Perényi Imre és csaknem ekkor Barkóczy Elek. „ 1650-ik „ Révay István, László és Elek, Nádasdy Fe­rencz, Illésházy Gábor és György stb. stb. „ 1656-ik „ Fáncsy Pál. „ 1663-ik „ Széchy Gáspár, Listhy László és Rákóczy Ferencz (ifj. Rákóczy György fia) stb. stb. - Fabó A. ezen adatai, a mi az évszámokat illeti, nem meg­bízhatók ugyan, mert Forgách Zsigmond sokkal előbb tért ki s a családok szerinti felsorolás stb. is igen hiányos ugyan, mert itt még mint már legnagyobb részt Pázmán Péter által visszatérített, katho­, lisa.lt családokat felemlíthette volna a Homonnai-Drugeth (György), ? Páifi, Erdődi, Czo'bor, Szerémi, Dóczi, Hédervári, Apponyi, Bánfi stb. s más családokat, azonban azt mégis eléggé világosan mutatják,

Next

/
Thumbnails
Contents