Hörk József: A Sáros-Zempléni Ev. Esperesség története. Kassa 1885.

104 monstrantiákat. És bár ezeket nem mindenütt használták is, mégis mindent gondosan megőriztek, ugy, hogy a katholikusok néhol, több mint 100 év után is, minde'nt'visszakaptak, a mi csak tőlök elvétetett volt. A templomokban több oltárt is megtűrtek az evangélikusok, p. o. Daróczon stb. s a lelkészek némely ihelyiitt, különösen sátoros ünnepnapok alkalmával, a róm. kath. lelkészek ott lévő ruházatába öltözködtek, p. o. Berzeviczén. Az evangélikusok templomokat építenek. Mivel az evangélikusok sok helyütt roskadozó fatemplomokat kaptak a róm. kath. után, kénytelenek voltak ujakat s tartósabb anyagból épiteni. így épült p o. 1630-ban az 1631.. jul. 16-ikán felszentelt radácsi templom. 1643-ban szenteltetett fel az uj templom Salgóban. 1666. a kassai birtokon fekvő ruzsinai templom szenteltett fel. — Szt.-Mihályban az evangélikusok az Istenmezey-család segélyével építettek templomot. Osztropatakon 1660-ban a falusiak és az ev. földesurak : Berthóty Sámuel és Pataky Ádám építették a templomot. Szinye-Lipóczon az evangélikusok 1663-ban, NagyVitézen 1660 körül épitettek templomot. Azonkívül: Sárpatakon, Aranypatakon és Malczón építették az evangélikusok a templomot. Több leánygyülekezetben is épitettek templomot, u. m. Thurinán, Bolyáron, Gulyvizen, Erdőcskén, Bunyitán, Patacskőn, Licsérten, Beretőn, Terebőn, Kavacsányban, Téhányban, Mokhnyán (1667), Várallyán, Tót-Raszlaviczon, Hervaltón, Klyussón, Sibán, Eokitón, Tharnón, Nyirjesen. — Somos-üjfaluban az evangélikusok a reformátusokkal közösen építették a templomot. — 1633. nov. 20-ikán sze'nteltetett fel Balpatakon a Eoskoványi Zsuzsanna költségén épült kápolna stbi stbi. Római kath. papok evangélikusokká lettek. Valószínűleg mindjárt a reformatio elején több róm. és gör. kath. lelkész lett evangélikussá egyházával együtt. Azonban bebizonyitani az ilyen tényeket csak a következő, az esperességi gyűlések f jegyzőkönyveiből merített esetekben tudjuk: 1621. nov. 18. a szebeni í gyűlésen egy Gorsiczky nevü barát tért át. 1633-ban a szebeni gyűlésen Q'ul. 6.) Dolinszky Pálnak, a ki evang. lett, önfentartására 30 garas adatott. Tisztelendő Dolinszky Pál 1633. október 26-án a héthársi zsinaton (közgyűlésen) tért ki a róm. katholikus vallásból ünnepélyesen és miután beszédet tartott a templomban és esküt tett, ' 71 evangélikusnak vétetett fel s később Décsőn ev. lelkész lett. — Az 1647-iki esp. gyűlés (máj. 8.) okmányaiból kitűnik, hogy tisztelendő Nemsta Kristóf róm. katholikus, evangélikussá lett. Ezt aztán a kassai magistratus a ladnai egyházban lelkészül alkalmazta. — 1683-ban Bártfán egy franciscanus barát, a körmöczi eredetű Albrecht Ferdinánd lett evangélikussá. Ez később késmárki diakónussá (másod pappá) lett. A reformátió első jubileuma 1617-ben. 1617. okt. 25-én a héthársi templomban sárosi esp. közgyűlés tartatott, melyen a reform, jubileumának megünneplése határoztatott el. Ez azután 1617. nov. 10-én, több helyütt nov. 13-án (igy p. o. Lőcsén is) szent-háromság utáni 25-ik vasárnapon csakugyan megünnepeltett a sárosi ev. "egyházakban : ének, ima és prédikáczióval. Esperesi Visitatio. Egyházlátogatás. 1. Az egyházak látogatása már az 1617. jan. 17. Szebenben és az 1617-ki okt. 25-én Héthárson tartott zsinaton (közgyűlésen) találtatott szükségesnek, de hogy egy ilyen megtörténhessék, elhatároztatott, hogy e végből a sárosi alispán és a nemesség rendelete kéretik ki. Mivel azonban 1619. julius 10-én az Eperjesen tartott közgyűlésen hasonló határozat hozatott, valószínű, hogy az csak később hajtatott végre. írott nyoma azonban annak, hogy 1636-nál előbb az Esp. Visitatió csakugyan megtartatott volna, — nem létezik. 2. Az irott okmányaink tanúsága szerint első (talán 2-ik ?) esperességi egyházlátogatás az 1636-ik évre esik. Az 1636. September 7-ikén Héthárson tartott közgyűlés elhatározta, hogy egy ilyen tartassék s egyúttal kimondta, hogy minden egyház a Visitatoroknak 1 frtot és egy köböl zabot fizessen. A forintokból a'senioré "a consenioroké és a jegyzőé Vs- Az egyházak tehát meglátogattattak Uj 1636. okt. l-jétől, még pedig a sárosmegyei akkori esperes Polányi László berzeviczi lelkész és az alesperesek: Simonis Péter nyárs-és jakabfalvi, Fabriczius Máté palocsai, Márki-Marikius Miklós szentmihályi, Ledvesch Kristóf berthóti lelkészek és a hozzájok adott Faschko Illés dobói lelkész, esp. jegyző által. E látogatás jegyzőkönyvé-