Hörk József: A Sáros-Zempléni Ev. Esperesség története. Kassa 1885.

104 11. Stockei Leonart: Postillája, mely Révai Ferencz thuróczi főispánnak s fiának Gábornak, volt dedicálva, mint olyanoknak, kik a nyomtatási költségeket fedezték. Bártfán 1596. Ebben minden ünnep és vasárnapra szóló szent-leczkék (evangyéliumi és epistolai perikopák) magyaráztattak s ez magában foglalta Stockei Lénárt néhány ünnepi beszédét is. Jegyzet: Stockei L. irta az „Apologia Ecclesiae Bartphensis. 1558." czimü, nyomtatásban megjelent munkát is. Ő irt egy evang. katechismust is, melyet az 1594-ki bártfai zsinat vezérfonalul' ajánlott. 12. História Colloquii Chepregiensis. Consign. Partim a Gregorio Horváth, aliter Starisith p. h. t. Cottus Scep. Vicecom. partim, stb. Bártfa 1591. Jegyzet : Bártfán jelentek meg : Horváth Stansith Gergely Admonitiója 1593. s Responsiói I. r. 1592. II. r. 1593. Lam Sebestyénhez a „Calvinista Keisinarcensis"-hez. Itt jelentek meg Bocatius János, hires eperjesi tanár és költő művei: 1568, 1595, 1597, 1598, 1599. Itt jelentek meg a Sculteti Severin művei, többek között : 13. Severinus Sculteti: Hypomnema sive admonitio ad retinendam veterem seu avitam vere christianam doctrinam in Aug. Conf. conprehensam. Bartphae. 1599. (Typis Davidis Gutgessel.) Itt jelentek meg: Mihalykó János eperjesi magyar evang. pap magyar művei 1603-ban s más éveken. Itt jelentek meg a „Soltárok és Dicsiretek". (Bártfán 1647. Klösz Jakab.) Itt jelentek meg sok-sok más ev. iró művei, többek között a Kleschius Dánielé is, melyek közül e kettőt emiitjük csak: 14. Daniel Kleschius M. Solemnitas inaugurations templi in castro Schawnik. Bartphae. 1670. 15. M. Daniel Kleschius Catalogus presbyterorium Scepusiensiumi. Bartphae, Anno 1669. Jegyzet. Hogy az 5sz. k. városi hitvallás az úgynevezett :Confessio Pentapolitana, melyet állitólag Stockei Lénárt szerkesztett, hol volt először nyomatva, azt nem tudhatni. Valószínűleg Lőcsén, a hol keletkezett és mert még akkor Bártfán nyomda nem volt, nem Bártfán, 1560-ban mint Klein J. állítja. — Magyar, német, latin nyelven 1613-ban Kassán nyomatott ki, midőn is e czimet viseli : „Confessio Christianae Doctrinae Quinque Regiarum Liberarumque Civitatum in Hungaria Superiore" stbi. 63 Hogy az eperjesi nyomda szintén korán kezdett szolgálni a tudomány (s később nevezetesen az ev. vallástudomány, a reformatio) ügyének, azt bizonyítja azon tény, hogy már az 1573-ik évben akadunk Eperjesen nyomtatott műre, mely ugyan mint XVI. századbeli eperjesi nyomdai termék Szabó Károly szerint egyetlen, (unicum), de tételünk mellett bizonyít s ez: 16. Fabinus Lucas: Exempla Declinationum stb. czimü müve. Eperies. Anno MDLXXIII. 1573. Jegyzet. Hogy mily élénk volt a protestánsoknak, a protestáns egyház ezen virágkorában irodalmi működése, azt a magyar irodalomtörténet fényesen mutatja. Mi itt csak arra utalunk, hogy Ribini J. szerint minden támadás ellen védekeztek és Balduin Frigyes (külföldi) még Pázmán Péter Hodaegusát is megczáfolta egy : „Phosphorus veri Catholicismi" czimü munkában, melynek nyomtatási költségeit Czobor Erzsébet (Thurzó György ev. özvegye) viselte. A sáros-zempléni ev. esperesség igazgatása és az esperes hatalma. Az ev. lelkészek a reformátió terjedése kezdetén még az egri püspöktől fügtek s annak fizették a kathedraticumot is. — De majd különösen 1540-től s főleg, az 5 sz kir. városi hitvallás benyújtásától 1549-től a szab. kir. városi egyházakhoz csatlakozván, azok seniorainak főhatósága alá tartoztak. Midőn pedig igen elszaporodtak, az 1608-kielső törv.-czikben nyert jognál fogva rendezkedni kezdvén, 1609-től, önálló esperességgé kezdettek alakulni. Erre nézve döntő befolyású volt az 1614-ki szepesvárallyai zsinat és Thurzó György ez évben kelt diplomája. A szepesvárallyai 1614-ki zsinaton Thurzó Kristóf elnöklete mellett superintendensül Xylander Holtzmann Istvánt kapták, a szepesvárallyai lelkészt. Ezen zsinat óta a lelkészek, a kik eddigelé vagy Németországban, vagy az esperes által szenteltettek fel, a superintendensek által szenteltettek fel. — Rögtön a zsinati püspökválasztás után, gyűlésre jöttek össze a sárosi lelkészek, mely gyűlésen 1614. kihirdettetvén a szepesvárallyai zsinati törvények, a sárosmegyei lelkészek „Fraternitas"-sá alakultak s ezen Fraternitas, esperesség számára törvények hozattak 1614-ben, melyek Sárosmegye közöni sége által megerősíttetvén s megyei pecséttel elláttatván, minden