Hörk József: A Sáros-Zempléni Ev. Esperesség története. Kassa 1885.
24. §. . Oczoviny György. ett 1690-ben Gï'éniczen 0. Pál és Oordováni Katalintól. Iskol^jt.^Jösque ad oratoriam" Csetneken végezte Sartoris Illés ve^^^áflatt. Innen a bethlenfalvi iskolába hivatott rectoral s itt mint ilyen 2 évet töltött. Onnan Csorbára ment, melynek iskolájában mint tanitó újólag 2 évet töltött, midőn is elűzetett számkivetésbe. — Ekkor Berzeviczére jött, hol 3 évig igazgatta az iskolát 1711—1714. — Ugyanott a jaatronusok által lelkészszé választatván, felszenteltetett Schwartz János által Eperjesen 1714. jan. 23-án s mint már a lipóczi (Sáros) egyház lelkésze 1715 febr. 13-án a Jakabfalván tartott gyűlés alkalmával irta alá a sárosi esperességi törvényeket. 25. §. P. 99. Rezik Gymnasiologiája. Befejezés. Tán kellemes dolgot teszek a nyájas olvasónak, mondja Rezik.ha ezen teljesen megszűnt iskola leirásának végén röviden és mellesleg megemlékezem azon szomorú esetről, a mely két Berzeviczy testvér között fordult elő. A két kastélyban (melyek közül az egyik az, mely kelet felé nézett, a Tarcza kiáradása által elpusztult) a szembeálló ablakokból azokat kinyitván, egymást gyalázta a két testvér s az egyik odáig ment mérgében, hogy a nyitott ablakon át a másiknak teste azon részét mutogatta, melyet az illem kitakarni tilt. A mit midőn tett volna, a templomból lőtt ólomgolyó által megöletett. A mely vétek miatt a másik minden jószágától megfosztatott. Mivel pedig a megmaradóit testvér ezen bűnnek elkövetését következetesen tagadta, a legfőbb biróság által arra Ítéltetett, hogy 40 nemes eskütárssal esküdjék meg, hogy ártatlan a testvérgyilkolásban. Midőn pedig az részben kérések, részben megvesztegetés által azokat összehozta, a szepesi alispán, az Istenre és annak igazságára kérte őt, hogy lelkiismeretét uj bűnnel ne terhelje. De az egy pohár bort tartván kezében, azt mondá: „hogy azt egészségben ne igya ki, ha bűnös és hamis esküt akar tenni." Ekkor a villám lesújtott s őt megölte, mindnyájok jelenlétében és ijedelmére. A testvérgyilkosságot büntetlenül nem hagyja az Ur. 51 A berzeviczei iskola 1714-ben szűnt meg véglegesen. Akkor, midőn már előbb a templom elfoglaltatott volt és az evangélikusok ' szabad vallásgyakorlatukban sokféleképen zaklattattak. B) A nagy-sárosi ev. (gymn.) iskoláról. 1580—1713. (Rezik: Gymnasiologiája III. R. (Sectio) III. köt. XIV. Cap.) Nagy-Sáros egy sárosmegyei mezőváros hasonnevű várral (Potem-. kin Ödön. Sáros vm. leirása 1863. p. 33.) 1441-ben a vár az Erzsébet királyné által Magyarországba behívott cseh huszitáknak adatott át. Nagy-Sárosnak lakosai' a nemesek és polgárok, a reformátio elfogadása után azon igyekeztek, hogy parochiájukat, mely sokáig a seniorok székhelye volt, jelesebb iskolával díszítsék. Azért alkalmaztak tudós férfiakat, a miben a szomszéd sz. kir városokat Eperjest stb. utánozták. Ezen férfiak közül a következőket említhetjük fel: 1. Charit Matthias. Miklósfalvi. 1583-ban volt itt az iskola igazgatója, s mint ilyen, egy az olvasóhoz szóló kitűnő költeménye által tűnik ki, melyet Pilcius Gáspár az ev.-om felett tartott, különböző versmértékbe foglalt elmélkedések előszavául közlött, s mely 1583-ban Bártfán nyomatott. 2. Sanctocrucianus Szent-Kereszty György. Ezt nagy-sárosi tanárul emliti a szepesi Mollerus Dániel, Zabler Péter superintendens által történt felszenteltetése alkalmával irt önéletrajzában 1623-ban. 3. Szabalius AT. Ennek emlékét Chalupka Illés őrizte meg, a ki midőn Zabler Péter superintendens által Lőcsén felszenteltetett 1623. azt irja életrajzában, hogy tanulmányai kiegészítése végett Sárosmegyébe, az Eperjes mellett fekvő Nagy-Sárosra küldetett iskolába a tudós Szabaliushoz. 4. Mollerus István. Radácsi. Megemlíti őt Sculteti Severinus a a maga „Hypomnémájában ; azután Eliae Sámuel, a rózsahegyi születésű, a ki eleintén tanitó, majd pedig ev. lelkész volt Sebesen, i\Eperjes mellett. — Ez őt Zabler Péter superintendens által történt. Yelszenteltetése alkalmával 1623. irt önéletleirásában, tudós, nemes-felkü tanárnak mondja. 5. Zanzerius Mihály, később n.-sárosi pap és sárosi esperes |614-ig, midőn is eperjesi magyar lelkészszé lett. 6. Lány György, (Zabler Péter által felszent.) Zanzerius utóda, 1615—1619. egy hosszabb költeményben irta meg (hexameterekben) i* J
