Hörk József: A Sáros-Zempléni Ev. Esperesség története. Kassa 1885.
'374 Aranyozott kelyhét Ujházy Sámueltől kapta 1800-ban. Ujházy Máriássy Theresia urvacsorai aranyhimzetü kendőt adott. Ujházy Polixéna aranyhimzetü albdt adott. — Inspector : budaméri Ujházy László. Evangélikusok lehettek tehát reformátusokkal vegyest Budaméren már mindjárt a reformátió idejében, amennyiben ezen vidéken, a mint arról a sárosmegyei evang. egyház általános története tanúskodik: az evangyélmi hit korán kezdett terjedni. Későbbi időkben, különösen a nemes Ujházy családban találta buzgó védőit. — Ezen egyház főbb eseményei közé számitható, mint láttuk az, hogy temploma 1798-ik évben felépíttetett s felszenteltetett. 1849-ben ellenséges kéz által kipusztíttatott. 1866-ban újra (valamely gonosztevő által) kiraboltatott. 1879-ben azonban azon rendbe, melyben jelenleg van, lőn hozva. De mindenesetre legfőbb eseménye ezen egyháznak az, hogy az 1869-ik évben anyaegyházzá lett. Jutott pedig az egyház ezen ujabbkori önállóságához azon nagylelkű alapítvány folytán, melyet Ujházy József s az ő kedves neje : Ujházy szül. Priesznicz Zsófia 1867-ik év okt. 20-án szeretett egyetlen egy 1867-ik év septemb. 27-én elhalálozott Árpád nevü fiók emlékére „Ujházy Árpád alapítvány" czim alatt tettek. Ezen fontos alapítványi oklevél a püspök által is megerősítve, egyik hiteles példányban ezen egyháznál, egy másik szintén hiteles példányban pedig az ev. sáros-zempléni esperesség levéltárában van letéteményezve. Tartalma ezen nagyfontosságú okmánynak ez: „Alapítványi oklevél. Melynélfogva mi alól Írottak t. i. én Ujházy József és én Ujházy Józsefné, szül. Priesnicz Zsófia, minthogy egyetlen figyermekünk : Árpád a kérlelhetlen sors által oly hőn szeretett szülői karjaink közül kiragadtatott s benne az Ujházy család jelenlegi fisarjadéka is kioltatott, hogy a Budamérben őseink által alakított evangelikus egyház fenmararadása biztosíttassák, Budamér helységében egy állandó önálló ág. hitv. ' evangyélmi anyaegyházat alapítunk, mely boldogult gyermekünk emlékére Ujházy Árpád alapítványnak neveztessék, mely szerint az illető s arra hivatott egyházi hatóságok utján eszközlendő kikebeleztetés után : 1. A budaméri evangyélmi lelkésznek évenkénti fizetése leend hatszáz, szám szerint 600 o. é. forint; husz, szám szerint 20 hold szántóföld; tizenkét, szám szerint 12 hasogatott bécsi öl tűzi fa; nyaranta három azaz 3 tehén szabad' legeltetése az urasági marhákkal, végre rendes lakás a szükségeij gazdasági épületekkel. 2. A budaméri ev. iskolatanitó fizetése háromig száz, szám szerint 300 o. é. forint; hat, szám szerint 6 hold szántódé föld; hat, szám szerint 6 bécsi öl hasogatott tűzi fa, lakás egy 375 külön tanteremmel és végre egy tehén legeltetése az urasági marhákkal. 3. A budaméri evangyélmi templomnak s az alatta lévő Ujházy család sírboltjának főképeni jó karban tartására s a lelkész és tanitó épületeinek, de csak az épületeknek jó karban tartására alapítunk háromszáz, szám szerint 300 o. é. forint évenkenti jövedelmet. Ezen 300 forint az évnegyedenkénti fizetéskor mindig a kassai takarékpénztárba vagy zálogházba tétessék le kamatozás végett és az első nagyobb tőkéből a torony rézzel fedessék, a templom pedig bádoggal vagy cseréppel. A takarékpénztári vagy zálogházi könyvecske, mig budaméri birtokunk családunk kezelése alatt leend, a családi tagok egyikénél, azután pedig a sáros-zempléni esperesnél leend, a ki évnegyedenként a budaméri gazdatiszthez küldendi a betétel eszközlése végett. A fentebbi három rendbeli, összesen egyezer kétszáz, számszerint 1200 forintot tevő évenkénti fizetést, budaméri birtokunk jövedelméből Isten segedelmével, a mint mágunk megkezdjük fizetni, ugy örök időkre évnegyedenkénti részletekben pontosan abból fizettetni kivánjuk és pedig ugy, hogy ezen ezerkétszáz forint számszerinti mennyisége minden pénzváltozás avagy devolvatio közt is megmaradván a mostani ezüstből vert egy forintos érczpénzhez arányítva, mindig egyenlő értékű maradjon, agio számitás nélkül. Ezen 1200 frt fizetését, mint örökös terhet budaméri birtokunk telekkönyvébe is, a tizennyolcz bécsi ölfa és a 4 darab marha legeltetés szolgalmával együtt, magunk bekebeleztetjük, a beltelek és földek kihasítva, külön okirat által fognak a lelkészi és tanitó-alapul átíratni. A mindenkori lelkész és tanitó kötelmeinek kitűzzük: a) A lelkész köteles a rendes lelkészi kötelességeket hiven teljesíteni, a nép előtt erkölcsi jó magaviselet által jó példát adni. b) Köteles a lelkész a templomon, családi sírboltunkon, avagy a magunk épületein felmerülő romlásokat családunk még életben leendő tagjánál, ennek kimultával pedig az illető esperesnél bejelenteni, hogy az évenkénti 300 frtból azonnal megigazíttassanak. Az évenkénti igazításokról az esperességi gyűlésnek rendes számadást adni és még akkor is jelentést tenni tartozik evidentia tekintetéből, ha semmi igazítás nem történt, c) A lelkész köteles a családunk sírboltjában nyugvó és még odajutandó családunk tagjainak kimulásuk napjain tartandó istenitisztelet alkalmával, egy-egy alkalmi imát mondani. A már eddig családi sírboltunkban nyugvó kedveseink — meghalálozásuk feljegyzésével — a következők: január 6-án 1826. Ujházy József; jan. 11-én 1834. Ujházyné szül. Dessewffy Teréz; márcz. 26-án 1845. Ujházy Antal; márcz. 27-én 1846. Ujházy