Hörk József: A Sáros-Zempléni Ev. Esperesség története. Kassa 1885.
266 Yoltaképeni alapitója: Hulvej János berettŐi molnár, mert ez 1000 frtot adott s naturáliákat a templom építésére. Úrvacsorai korsót 1771-ben Turozer János adott. Matrica 1787-től. Felügyelő: Ujházy Sámuel inspector et patrónus. Lelkész: a 45 éves Schulek János, 1787-től. Dobsinán szenteltetett fel. Kántor: a 42 éves Mertz Dániel, különben szűcs. 1826. Anya, H. József türelmi parancsa óta. 1750—1786. meg volt fosztva szabad vallásgyakorlatától. Abos azelőtt majd Budamérhez, majd Lemeshez tartozott. Filiák: Somos-Ujfalu, Somos, Böki, Berettő, Senyék, Lyubócz és Peklén, Szucha-Dolina, Budamér, Kőszegh, Lemessány, Terebő. « Az eperjesi Coll. rhet. tanára: Felix Imre, mint papjelölt tartá ez egyházban beszédét a visitatiokor. — Felügyelő: budaméri Ujházy László. Curator ugyanaz, a ki Budaméren, Stehlik András és Mihók György. Félix Imre megválasztatik, de ő kiköti, hogy csak akkor jön, ha osztályával a vizsgát letette. Midőn tehát 1748 körül, Putnok nevű hegyen álló templomát elvesztette, egész 1786-ig nyilvános istenitisztelet nélkül volt. II. József császár alatt visszanyervén a szabad vallásgyakorlat jogát s anyaegyháznak ismertetvén el, 1787-ben rendes lelkészt hivott és iskolát emelt, ideiglenesen istenitisztelet helyeül is szolgálandót. A Jozeffyféle egyházlátogatás óta alig történt az egyházban valami említeni való, kivévén azt, hogy ezen idő alatt a lelkek száma csaknem száz lélekkel kevesbedett s hogy 1860-ban egyházmegyei visitatioban részesült. Az egyház isméti megalakulása óta, abban következő papok működtek : Schulek János 1787—1816. Halbschuh Dániel 1816—1818. Komjáthy Károly Péter 1818—1821. Zimmermann Pál 1821—1825. Lojko Mátyás 182 6/ 6-ban hót hónapig, pazdicsi káplán volt s oda vissza is tért. Felix Imre 1825—1827. Pankuch János 1827—1862., mely évben az egyházzal szerződésre lépett s magát egyszáz íorint o. é. és 20 köböl 363 gabona évi fizetéssel nyugalmaztatta, mely összegnek felét nagylelküleg Ujházy Albert, egyházi felügyelő fizette. Brocken Lajos 1863—1866. Osztermann Pál 1866—1869. Fizely Frigyes 1869-től máig. Mint felügyelők az egyházban a következők működtek : Ujházy Sámuel, Ujházy László, kinek a hazábóli távozta után az egyház 11 évig felügyelőt nélkülözött. — Ujházy Albert, ki ezen minőségében az egyháznak nagylelkű patrónusa volt, mint általában az Ujházycsalád ezen egyházban, számos jótettei által örök érdemeket szerzett. 1876-tól Jelenik-Almássy István, és 1881-től Dr. Mosánszky Győző. Tanitói az egyháznak ezek voltak: Mertz Dániel 1787—1808. Nóvák András 1808—1809. Bácz János 1809—1813. Palecsko Márton 1813—1826., utána: Váczy Sándor és Kalmáry János Tódor, ki jelenleg is tanitó Aboson. 14. Pazdics. A pazdicsi anyaegyház eredetéről, biztos adatok nincsenek, de hogy itt már az 1654-ik évben anyaegyház volt, kivehető abból, hogy azon évben Caulidesz Márton nevezetű lelkész működött itten és Lasztomérban. Hornyánszky adatai szerint: 1653-ban papja volt Eliades vagy Petroselinus György, előbb keresztesi rector. Ezen evangelikus egyház sokáig nem az ágostai, hanem a helvét hitvallást követte. 1650-ben a Szirmay-család, mint az ágostai hitvallás hive, a romladozó állapotban lévő ref. templomot helyre hozván, kegyúri joggal az ág. hitv. egyházat alapította meg s azt minden megtámadások ellen védve, fentartotta. A Can. Visit, jegyzőkönyvekben ezen egyházról a következő megjegyzéseket találjuk : 1666. Anya; azelőtt kálvinista. A kálvinista pap magyar vocatora igy hangzott : „Provent. Az Pazdicsak az Mesternek fizetnek minden kúlen kenyeres ket-ket garast. Samogy s az Mesternek fizet, abbul ket kepe az Pastornak. Zuharul harmad réz 23 d
