Hörk József: A Sáros-Zempléni Ev. Esperesség története. Kassa 1885.

348 Melicsko Pál sáros-zempléni esperes adott át ünnepélyes szertartással, a közhasználatnak; a paplak udvarán ólak és csűr építtetett, a tanitólak kijavíttatott. Első lelkésze volt az egyháznak: Kaczián Márton 1784r—1812. ; ezt Kaqzián József Ferencz váltotta fel, ki 1831-ben a cholera folytán fellázadt saját hivei által megyilkoltatott; erre 1843-ig Lojko Mátyás, majd Ehn Károly 1851-ig és Nóvák Mihály 1859-ig következett, kinek helyét 1860. apr. 5-én a később elbetegedett Bodiczky Márk foglalta el. Ideiglenesen Placsko István, sókuti lelkész, gondozta az egyházat, s most 1884-től lelkésze: Varga János. Az egyház felügyelői eddig ezek voltak: Szulyovszky Menyhért. Boronkay Albert. Szeghy Ferencz. Czibur András és 1863. jan. 23 óta: Vladár Tamás, kinek oldala mellett mint felügyelóhelyettes : Kéler Eduárd működött; — s 1879. év végétől Benczúr Aba. Tanitók: Paltyik János, Kazsley András, Székely Lajos 1860. óta Varmóczy István és Lojkó Sándor, 1872-től HamborszkyPál. 12. Kladzány. Ezen egyházról a következőket találjuk a 0. V. jegyzőkönyvekben feljegyezve: 1806. 1805. okt. 20-tól tart, mint anya, istenitiszteletet ; azelőtt Pazdics filiája. Temploma még nincs, hanem az iskolába járnak istenitiszteletre. Matrica: 1805. januáriustól. Felügyelő : az áldozatkész Vladár András de Nagy-Csepcsény. Lelkész: a 37 éves Fabry Sámuel. — 1805. okt. 15-én Nicolai szentelte fel. J Tanítója még nincs. j 1826. A 18. századtól Pazdics filiája. 1805-től anya. Előbb Kuesin, \ majd Hrabócz filiája. — A 17-ik században ezen evan> gelikus anyaegyház' elpusztult. > ó . m 349 Filiái templom s iskola nélkül : 1. Henczócz, 2. Majorócz, 3. Alsó-Körtvélyes, 4. Alsó-Hrabócz, 5. Homonna, 6. Czabóez, 7. Szécs-Polyánka, 8. Szacsúr, 9. Topoloka, 10. Hazslin, 11. Udva, 12. Nagy-Kemencze, 13. Eörmező, 14. Szedlicske, 15. Kólcs-Hosszúmező. Buzgó felügyelője : nagy csepcsényi és mutnai Vladár József. Papja: Fábry Sámuel, épen akkor halt meg. A tót matrica helyett, latin behozatala rendeltetett • el, mert a tót nyelvet a miveltek nem értik. Lelkészei : Martinus Caulides, kucsini lelkész, 1665-től. Jacobus Zuberinyi, hrabóczi lelkész, 1688-tól. 1740-től Pazdicshoz- tartozott s levitái ezek voltak : Nocoláus Philippus Czapkay, 1786—1805. Sámuel Fábry, a ki lelkészszé lett, az 1814-ben ujon épült s felszentelt templomban. 1805-1826-ig. A kladzányi anyaegyház tehát 1805-ben keletkezett, miután azelőtt Pazdicshoz tartozott volna; 1833-ban Hosszumező leányegyházat nyert, ennek Mernyiktől történt elválása után. Templomát 1814-ben szentelte fel ; 1848-ban e templom feltöretvén, abból a papi ing, ezüst kapcsai kedvéért ellopatott s a pénzes ládácska is feltöretett. Paplaka 1833-ban épült, Hlovyk János lelkészsége alatt ; 1845-ben orgonát szerzett az egyház, s a repedezett templom vaskapcsokkal erősíttetett meg, Kaczián Gusztáv lelkész idejében. Ugyan csak ezen lelkész alatt uj oltár is építtetett, melynek képét ezen lelkész maga festé, s az egyháznak ajándékozá; szintén alatta uj csűr is emeltetett. 1856-ban a mostani lelkész, Szabó Mihály alatt, a paplak újonnan befedetett, s uj iskola állíttatott, főleg a pártfogoló földesuraság segélyével ; 1860-ban leginkább Vladár Kristóf és Tamás s több más pártfogó urak segedelmével, a paplak bővítve, s az egyházfiiak felállítva lőn. Az uj oltár felszentelése 1856-ban történt, Advent első vasárnapján. 1861-ben az egyházi csűr és ólak tűz által emésztettek meg. Az egyházban eddig következő lelkészek működtek: </>l Fábry Sámuel 1805—1826. Hlovyk Ádám 1827—1831. Hlovyk János 1832—1845. Kaczián Gusztáv 1845—1853. Szabó Mihály 1854-től mostanig. i . • •va •I ' í í