Hörk József: A Sáros-Zempléni Ev. Esperesség története. Kassa 1885.
342 * . S ' . < lelkész és a lakosok között, mely azonban kiegyenlítetett. Azonban Sókút szabadságait 1676-ban elveszté és csak 1783-ban IL József császár türelmi parancsa folytán nyert ismét engedelmet, végtelen küzdelmek és szenvedések után, az úgynevezett községi közlegelón, nevezetesen a kath. gróf Forgách József által ajándékozott telken s nemes Zemplén vármegye támogatása s Szulyovszky Menyhért és László s Fejérváry Károly 'folyamodásai következtében és a nm. magyar királyi helytartó-tanács által 1784-ben kiadott intézvény alapján, templomot építhetni. De a hivek szegénysége miatt, a most fenálló templom alapköve csak az 1793. évi aug. 9-én tétethetett le s egész 1801-ig, midőn a templom építése befejeztetett, az istenitisztelet majd csűrökben, majd magánházakban tartatott. Az 1806-ki visitatió jegyzőkönyvében ez olvasható : 1806. — 1784-ben templomépitési engedélyt nyert. 1786. májusban tartotta első istentiszteletét. Forgách gróf adott nagylelkűen fundust, de tisztjei juhakolt építettek közel a templomhoz. A templom 1793-tól épült, ürvacsorai edényeit: Kiss László (ez az eperjesi egyháztól vette), Ertl Sámuel, Osekley János és Greskovits Márton adták. Matrica. 1786-tól. Felügyelő nincs. Lelkész : a 45 éves Rojko Mátyás. Tanitó : Hankó György 39 éves. Filiái: Gseklő, Zamutó, Agyagos, Zlatnik, Sacsurov, Csemerne, Yechitz. 1826. Korán keletkezett „eleganti templo". — 2 Epochája van történetének. Filiái : Agyagos, Aranyos-Patak, Zamutó, Cseklyó, Varannó-Csemerne, Yechitz, Poruba, Eudlyó, utóbbi 3-nak csak iskolája van. A nép a superintendenst „Hrad prepewny"-vel fogadta. Üdvözlé őt Vorher g er Márton agyagosi „próvisor". jun. 3-án. Nevét a mezőn felbugyogó sós forrásoktól vette. Hadermann Adám róm. kath. sókúti parochus üldözte itt az evangélikusokat és az apostata Maxim János mattyasóczi parochus és Yicearchidiakonus. — (Sókut Protocolluma!) A templom 1793. august. 3-tól 1801-ig épült. Tranoscinst Vorberger Márton, gróf Des_ * 343 sewffy gazdatisztje adott. Felügyelő nincs. A superintendens kérelmére elvállalja a felügyelői tisztet: Wladár József. Az 1826-ban tartott egyházlátogatás óta több szomorú esemény érte; nevezetesen az 1842. évi tűzvész, melyben a paplak s annak melléképületei elhamvadtak ; • 1849-ben ismét a lelkész csűrje égett meg; az 1831. és 1847. évi cholera az egyháztagok számát 268-al csökkenté ; általában az egyháztagok száma részint e miatt, részint gyakori vegyes házasságok és a mostani katonai rendszer folytán, az utolsó egyházi látogatás óta 1863-ig 1114-ről 878-ra olvadt le. De másrészt ez idő óta életének több örvendetes jelét is adta az egyház, mert: 1833-ban uj oltárt építtetett. 1840-ben templomát csillárral látta el. 1843-ban uj paplakot emelt. 1845-ben az egyház telkén ócska épületét ujjal váltotta tel. 1847-ben orgonát szerzett. 1849-ben két osztályú csűrt épített. 1851-ben megtartotta templomának félszázados emlék-ünnepét. 1860-ban a lelkész számára gabonatárt állított (az uj méhes a lelkész tulajdona lévén). Az egyház lelkészeinek névsora következő : Fábry Jakab 1620. Árvay Márton 1646. Mollerus György 1663., ki 1676-ban száműzetett ; eleintén Zamutóról igazgatta az egyházat, de azután minden elveszett, amíg a sókútiak 1784. Fejérváry Károly és Keller Dávid segélyével újra szervezkedtek s templomépitési engedélyt nyervén, papjok lett: Kapitány Sámuel 1786. Némethy Sámuel 1789. Eojko Mátyás 1791. Páll András mint káplán 1832. Balogh András 1836. Kacziány Gusztáv 1869. Placsko István 1878-tól. Felügyelőkkel az egyház 1826-ig nem birt, ekkor Vladár József lett azzá. 1836. Kossuth József, 1839. Csáklyay Károly, 1841. Trsztánszky Illés, 1860-ban Benczúr József, 1870-től Benczúr Aba, 1879-től Labath Béla.
