Hörk József: A Sáros-Zempléni Ev. Esperesség története. Kassa 1885.
'333 375 7. Laposfalu. Lapos, (Lópej, Lopuchov) a 16-ik század közepén fogadta el a reformátiót, valószínűleg a Fejérváryak és Easzlaviczyak befolyása folytán. Volt egy fából épült temploma, melyet az első magyarraszlaviczi evangelikus lelkész : Gergely, az 1564-ik évben a szász hitujitók szertartása szerint szentelt fel, benne hagyván a szentek képeit. Hornyánszky adatai szerint: 1578. május 11-én Pepieh Mihály (Kukowról) Wittenbergben Apieius Bernát által (Lopej) laposi pappá ordináltatott. Ez 1590-ben a törökök által elfogatván, Felka kapuja előtt megöletett. A régi jegyzőkönyvekben ezen egyházról a következőket találjuk feljegyezve: 1636. Fatemplom. Yan aranyozott, ezüst kelyhe tálczával, kendővel, egy földje. A lelkész a jobbágy-telkektől félköböl gabonát és zabot, kocsi fát s tyúkot, zsellérektől hat dénárt kap. 1666. (Filia.) Fatemplom, egy harang, aranyozott, ezüst kehely tálczával, egy kendő. Egyház, pap jövedelme elég. 172 lj i. Temploma mint azelőtt, most is a lutheránusoké; 2-annyi a lutheránus. Magyar-Easzlavicza filiája. 1743. Ez egykor M.-Easzlavicza filiája volt. Lelkészé s egyúttal tanítója; a 37 éves jeles Stephanides János, a ki épen akkor halt meg „contagione grassante", midőn ezen jegyzőkönyvet: „cum haec seribi deberent" irták. Temploma kicsi, düledező, fa. Oltárán 1728. évszám áll. Parochia nincs, de Fejérváry Ádám telkén egy kis ház, kémény nélkül, épült a pap számára; viskó, mely nem méltó sem lakójához, sem adójához. Matrica nincs; a keresztelések, esketések és temetések matricáját a superintendens elrendeli. Yegyes házasságok utján az egyház sokat vészit. Easzlaviczy Zsuzsanna, Tahy Erzsébet, Easzlaviczy Ferencz özvegye és Szmrecsányi Sándor a patronusok. 1806. Egykor Magyar-Baszlaviea filiája. 1734-től anya. Fejérváry Ádám segélyével 1750-ben épült új templomát 1767-ben el akarták venni, de a hivek állhatatossága e veszélyt elűzte. Matrica 1747-től. Visitálta 1666. Johann. Wislicenus Senior. Felügyelője és nagy patrónusa 1806-ig Easzlaviczy Pál volt, de ez most agg kora miatt leköszönt. Helyébe Baszlaviczy Ferencz, sárosmegyei pénztárnok választatott. Lelkésze : Lehotay János, 47 éves. Parochiáját s annak fundusát Fejérváry Ádám adta 1737-ben. A papot a Pulszkyak is fizetik. Kántortanító: Joh. Szalmovszky, 42 éves. Filiái: Yanyiskócz, Tót- és Magyar-Easzlavicza, Béczallya, Ábrahámfalva, Buczló, Kaproncza, Yarjufalva. 1564-től M.-Baszlavicz filiája. 1734-től uj korszaka kezdődik Senioralis visitatio volt 1636. Polányi, 1666. Wislicenus senior által; 0. Y. 1617. Xylander, 1743-ban Ambrózy Superintendens által. 1564. Gregorius, magyar-raszlaviczi lelkész aláirta a Oonfessio Pentapolitánát. Tót-Easzlaviczának, Abrahámfalvának, Laposfalvának és Fricskának is ez volt lelkésze. A Thyba-Baszlaviczy nemzetség védelme alatt lelkészkedett. 1600—1630. Magyar-Easzlavicza üldöztetik, Bethlen s a csehek hadai zavarják ; az istenitisztelet Gregorius halálával megszűnt volt, s a laposi templom „ad manus peregrinas devenit", elveszett. 1636. visszatért az anyaegyház ereje s a laposi templom is visszavétetett. Lapos filiája volt 1826-ban: Yarjufalu, Kaproncza, Buczló, Ábrahámfalva, Béczallya, Yanyiskócz, Magyar- és Tót-Easzlavicza. 1826. junius 13-án 100 (közte 40 kapronczai) lovas bandérium és sok kocsi fogadta a superintendenst, a ki itt is, mint mindenütt, nagy ünnepélyességgel fogadtaték. Zsidók is üdvözlék. A Easzlaviczy család ügyvédje : Potemkin Ferencz tartott beszédet. Easzlaviczy József megvendégelte. Magyar-Easzlaviczán Hedry József, a ki pedig nem volt evangelikus, vendégelte meg. Felügyelő: Easzlaviczy József, helyettes szolgabíró a Makoviczán. Jelen: Easzlaviczy Antal, id. Dessewffy Tamás, Zimmermann Gábor és János, Tahy Mihály, Ferencz és Melchior, Potemkin Ferencz, Fekete István stbi., több evangelikus pap, mint már 3 ev. egyház Can. Yisitatiojánál. Temploma 1794-ben épült. 1812-től 8 vált. orgonája van. Egyet a „Mantiliák" közül Hedry,
