Hörk József: A Sáros-Zempléni Ev. Esperesség története. Kassa 1885.

236 - - , 8. Demeter N. 1741—1742. Ambrózy György superintendens azt irta Glósz Mihály seniornak, hogy Demeter daróczi lelkész tartózkodjék a sátoros ünnepnapokon a különös, az ev. egyházban már sehol sem szokásos díszruha felvételétől. 9. Michnay András H43. Consenior. Meghalt 1743. 10. Holvaith András 1743—1745. Holvaith Andrást Daróczon nem szerették s a Berzeviczy-család 1745-ben kérte a seniort, hogy mozditsa el, mert félő, hogy miatta az ev. mind rom. katholikusokká lesznek. Vizsgálat indíttatván ellene, a vádak, miket ellene felhoztak, igazaknak bizonyultak s ő elmozdittatott, s midőn ekkor Péchujfalván ment volna keresztül és megromlott kocsiját igazitatta volna, a péchujfalusi plebánus által (67 éves agg volt) megveretett. Daróczról, már mint 4-ik egyházból zaklattatott ki. Az előtt kiüldöztetett 3 egyházból, mely elpusztult. 11. Euffinyi János 1745—1746. A későbbi superintendens 12. Jeszenszky István 1747-től 1753-ig. Tanitói közül ismeretes : 1. Eokoss Dániel 1645—1647. 2. Plorantius György 1647—1648. Berzeviczi cantor. 3. Kazar András 1655—1660. 4. Molitorisz András 1660—1672. . 5. Zwaretzius Mihály 1701-ig. 6. Gaba György 1743-ban. Ez egyház orgonistát is tartott, ilyet egyet ismerünk s ez : 1. Hamburgi János. 1743. (0. V. jkv.) 9. Poloma. Darócz filiája. A reformatio itt korán elterjedett. Polomának volt régi kőtemploma. Az egyházlátogatások jegyzőkönyvében Polomáról ez áll: 1636. Van ezüst kelyhe, 2. strophiuma, 1 casulája, 1 albája. A daróczi lelkész mindenből a negyedet huzza. Az egyháznak van 6 hold földje Darócz felől és egy rétje. Egy másik rétje a hegy alatt 2 frton bérbe van adva. 8 jobbágy fizeti az egyháznak a tizedet. 1651. A pap fizetése javíttatott, mert másfelé hivták és el akart menni. 1666J7, Polomának, Darócz filiájának van kőtemploma toronynyal, 2 harangja, 5 oltára és kővel Kerített temetője. 237 1707. — 1721. Semviz filiája volt Poloma. 1743. Poloma leány-egyháznak van kőtemploma, 4 oltára, melyeket egykor a lengyelek hoztak volt; ezek legnagyobbika : Pétert és Pált, a kik az urvacsoráját, a 3-ik több szentet, a 4-ik a szentháromságot ábrázolja. Kelyhe nincs, mert kelyhe 12 évvel ezelőtt 1731-ben ellopatott. — Van vászon dísz-öltözete, 1 albája, 2 oltárteritője. — Egyházfi : Fuhrmann Pál. Biró : Maczko András. A semvizben eszközölt főjegyzői vizsgálat a polomai templomot is említi. (196. 1.) A tem-plom elvesztése. A polomai templom több izben elvesző félben volt. 1672-ben a tíz éves üldözés elején, a templom a róm. kath. által elfoglaltatott s az evangélikusoknak csak 1682-ben adatott vissza. — Ezentúl az evangélikusok háborítatlanul birták azt 1746-ig. Ez évben rögtön ' pünköst után néhány r. kath. Berzeviczy 5 a berzeviczei r. kath. plebánussal, midőn a polomiakat majdnem mind a mezőn lenni látták, a templomot lakatos által felnyittatták. A r. kath. pap rögtön ostyát tett az oltárra és a templomból némely tárgyat és a pénzt elvevén, mivel mozgást vett észre a faluban, útitársaival együtt sietve az erdő felé tartott. Az ev. patronusok és a nép nem akarták a templomot elveszíteni, de evang. istenitiszteletet sem tarthattak benne, mivel az ostyának az oltárra való tétele után, a templom a toronynyal és a harangokkal együtt, a sárosi alispán : Szinyei Merse Zsigmond által lepecsételtetett. — Az evangélikusok tehát csak a temetőn tartották istenitiszteleteiket, magát a templomot pedig őrizték éjjel-nappal fegyveres kézzel. — A bekövetkezett űrnapján azután a berzeviczei plebánus összegyűjtvén a r. kath. népet, a polomai templomba akart menni processióban és azt a r. kath. egyház nevében birtokba venni. Hogy ezt könnyebben megtehesse, egy huszár-tisztet küldött előre 15 katonával. Midőn az a temetőhöz közelitett, előjött a temetőből Berzeviczy Kristóf legidősebb fia a maga két testvérével fegyveresen s megkérdezte a huszár-tiszttől, mit akar a maga fegyveres katonáival? A huszár-tiszt egyenesen megmondotta, hogy őt arra hivták fel, hogy az evangélikusok templomát vegye el. Berzeviczy erre azt követelte, hogy mutassa meg néki a királyi parancsot,, mert hogy azon esetben a templomot önként átadni is hajlandó, de ellenesetben, ha a r. katholikusok erővel akarják a templomot elvenni, a temetőn nagyszámmal összegyülekezett ev. nép inkább életét veszteni kész, semmint a templomát elvétesse. Ezt hallván a huszár-