Hörk József: A Sáros-Zempléni Ev. Esperesség története. Kassa 1885.

212 A sáros-zempléni esperesség pecsétje. Az 1615-iki január 29-ikén az Eperjesen tartott közgyűlésen (Synodus) ajándékoztatott s hirdettetett ki a sárosi, majd később sáros-zempléni esperesség ezüst pecsétje, melynek elkészítésére Berzeviczy András, Sárosmegye alispánja, ajándékozott az esperességnek egy kemény tallért : „solidum". Ennek felirata (körirata) : „Comitatus Sárosiensis Augustanae Conf. Adictorum Fratrum. 1615.". Közepén a keresztet átölelő Krisztus. Oldalszegélyzettel (szélekkel). A sáros-zempléni esperesség volt esperesei a rendezkedéstől, 1614-től. 1. Zarewuczius Mátyás berzeviczei leik. 1614—1618. 2. Simonis Péter magyar-jakabfalvi leik. 1618—1620. 3. Újra Zarewuczius Mátyás berzeviczei leik. 1620—1622. 4. Újra Simonis Péter m.-jakabfalvi leik. 1622—1629. 5. PolányiLászló berzeviczei leik 1629—1645. Ez pestisben elhalván, utóda lett veje 6. Faschko Illés dobói leik (Faskovitzius) 1646—1662. 7. Thomae György péchujfalusi leik. 1662—1665. 1663 jun. 13-án véglegesen egyesülvén a zemplénmegyei ev. egyházak a sárosi ev. egyházakkal, azóta Zemplénnek mindig külön alesperesei voltak s az esperesség, a mely eddig csak sárosi esperesség volt — „Sáros-zempléni ev. esperesség" nevet vett fel. 8. ifj. Wiszliczenus János keczer-pekléni leik. 1665—1673-ig. 1672—1681-ig volt a tiz éves gyászos üldözés, a mikor is az esp. hatósága megszűnt s Wiszliczenus János 1682-ben kiköltözésre kényszeríttetett. 9. Prúnyi János szinyei leik. 1683—1690. ). Platányi Mátyás keresztfalusi leik. 1690—1693. 1. Lipóczy Miklós szentmihályi és magyar-jakabfalvi leik. 1693—1699. ?. Záwodszky Miklós dobói leik. (elhalt pestisben) 1699—1710. Trsztyénszki János héthársi leik. 1711—1722. Czabkay Miklós roskoványi leik. 1722—1733. 213 15. Glósz Mihály komlós-keresztesi, majd margonyai leik. 1733—1754 (1747 „honorifice" leköszön, de sok kérésre újra elfogadja a seniori tisztet). 16. Clementisz Mátyás girálti leik. 1754—1758. 17. Mihóky Pál komlós-keresztesi leik. 1766—1769. (Clementisz Mátyás 1758-ban Kassára menvén lelkésznek, 1758—1766-ig ugy látszik gyűlés sem tartatott, esperes sem volt, mert Mihóky Pál a superintendens Fischer Illés elnöklete alatt tartott eperjesi esperességi közgyűlésen választatott 1766. szept. 12-én főesperessé „rebus ecclesiasticis in confuso ordine existentibus"). 18. Munyai János kapi-németfalvi leik. 1769—1776. 19. Berzeviczki Imre girálti leik. 1776—1783. 20.. Mihóky Márton margonyai leik. 1788—1794. (1783-ban Berzeviczky Imre Liptó-Szent-Miklósra ment lelkésznek s az esperességnek 1783—1788-ig nem volt főesperese.) 21. Sehulek András hanusfalvi leik. 1794—1806. 22. Sztanyik Mihály komlós-keresztesi leik. 1806—1822. 23. Sehulek András kükemezei leik. 1822—1825. 24. Czapkay Illés ó-falvi leik. 1825—1832. 25. Ismét Sehulek András kükemezei leik. 1832—1836. 26. Hlovyk Ádám girálti leik. 1836—1851. 27. Melicsko Pál kükemezei leik. 1851—1855. 28. Bálint János ó-falvi leik. 1855—1860. (Helyettes főesperes : 1860—1861 Lindtner János alesperes pazdicsi leik.) 29. Páll Endre felső-kemenczei leik. 1861—1864. 30. Urbán Adolf hanusfalvi leik. 1864. A sáros-zempléni esperesség jelen állapota, az egyházak és leány-egyliázak számát és a lélek számot illetőleg. Van összesen 20 anya-egyház, 146 leány-egyházzal, összesen: 16560 hivő lélekkel (1884-ben) nevezetesen: 1. Abos 12 filiával, lélekszám : 865. (Berető, Jánoska, Kis-Ladna, Kőszeg, Lemes, Licsért, Lubócz, Senyék, Somos, Somos-Ujíalu, Száraz völgy, Terebő.) 2. Budamér, lélekszám: 111. 3. Girált 3 filiával, lélelkszám: 559. (Long, Vaspatak, Micsák.)