Zelenka Pál: A Magyarhoni Egyet. Ev. Egyházi Gyámintézet multja és jelene. Miskolc 1885.

I. Fejezet

58 tása végett vétetik ezen gyámintézet segélyezése valamely gyülekezet által igénybe, a központi bizottmány ki fogja tudni, mekkora öszveg kívántatik annak felállításához s mennyit képes abból maga az illető gyülekezet előállítani,

s a hiányzót igyekezni fog előteremteni, mindaddig folytatván a segélyezést, mig a megkívántató összeg kikerül; az illető gyülekezettől azonban pontosan számot kérend a befolyt segélypénzek hovafordításáról. 7. A hol lelkészi és tanítói állomások javítása szükségeltetik, ki fogja a központi bizottmány tudni, mennyit képes maga az illető egyház lelkészének vagy tanítójának adni? s mennyi kívántatik még azon felül, hogy ezek hivatalukhoz illetőleg tisztességesen megélhessenek? — és a hiányzót oly módon fogja pótolni igyekezni, hogy a részére befolyandó segélypénzeket az illető esperesség utján kezéhez szolgáltatja ugyan, de azon kikötéssel, hogy azok azonnal tőkésíttessenek, és mint állandó alaptőke kezeltessenek. A rendes kezelésről pedig, ugy nem külömben a kamatoknak az illető lelkész- vagy tanitó részére leendő pontos kiszolgáltatásáról magának az illető Esperesség utján koronkint tudomást szerzend. 9. Az egyházkerületen kivííl létező egyházak s tanintézetek számára befolyandó segélypénzeket az illető egyházkerület Superintensének, vagy ha ott is keletkeznének hasonló intézetek, ezeknek fogja a központi bizottmány kézbesíteni, felkérvén őket, hogy ezen segély pénzek czélszerű kezelése felől gondoskodjanak s erről ezen bizottmányt értesíteni szíveskedjenek. 10. Azon fog lenni ezen központi bizottmány, hogy az egyházkerület minden megyéiben alakuljanak ehez hasonló vidéki bizottmányok, melyek őtet működésében gyámolítsák, s melyekkel a segélygyüjtés s annak mimódoni kiosztása tekintetében folytonos érintkezésben lehessen; — ugy nemkiilömben, hogy minden egyes egyházainkban rendeltessenek buzgó férfiak, kik a híveket a segélynyújtásra serkentsék, s a befolyt segélypénzeket összegyűjtsék. 11. A segélygyüjtés tekintetében egyedül a keresztényi szeretetet s buzgóságot, minden, bárminemű kényszer kizárásával, kívánja ezen központi bizottmány igénybe venni. S ez okból a lelkész urakat felkérendi, hogy ezen ker. szeretet buzgóságot minden módon ápolják hiveik közt. Ajánlja névszerint: a) hogy a reformatio ünnepét évenként megüljék híveikkel s ez alkalommal őket serkentsék, hogy az Apostol szavai szerint, a szentek szükségeire adakozók legyenek; b) ezenkívül még egy vasárnapon vagy ünnepen, a mikor legczélszerübbnek itélendik, előrebocsátott kihirdetés után, egy gyámintézeti szentbeszédet tartsanak, melyben a híveket egyhá-