Zelenka Pál: A Magyarhoni Egyet. Ev. Egyházi Gyámintézet multja és jelene. Miskolc 1885.
I. Fejezet
v49 G. A. egyletnek küldetik, 4/ 5-de pedig a hazai mindkét felekezetű szűkölködő evangy. egyházak gyámolitására fordittatik. Számos tagja a gyülekezetnek irta be nevét a »részvényesek« sorába, sőt a szomszéd gyülekezetek közül is már többen bejelentették csatlakozási készségüket. 8 3) Szenitz (Nyitra megye) 1857-ben elhatározá, hogy évente ó év esti istenitisztelet alkalmával ofifertoriumot tart szegény egyházak javára. Az ez alkalommal befolyt TOO frtot kiosztá. (Wochenblatt 1858.) Eperjes 1858. febr. 18-án »Unterstützungsfond«-ot alapított. / Minden tanuló ad t krt havonta. O évi esti istenitisztelet alkalmával offertorium tartatik e czélra. A befolyt összeg tőkésittetik és csak a kamat osztatik ki. Húsvét, Pünkösd közt hetenként 2-szer felolvasások tartattak a belmissióról Németországban, az evangyéliom terjesztéséről, bibliai társulatokról, G. A. egyletről. Sztehlo János az alapító tartotta azok jórészét. Közegyházunk szegény ügyének rendezéséhez most már a főbb fokú egyháztestületek is hozzáfogtak. Segítségül szolgált a gyámintézet nagy eszméje terjedésénél a némethoni G. A. egyletnek fokozódó mérvben nyilatkozó nagy áldozata és az egyes kiválóbb pontok példaadása. Pest felhívja a soproni és kőszegi testvéreket, hogy azon gyülekezeteket, melyeket gyámolítani fognak, nevezzék meg és közöljék, hogy »mi is járulhassunk adományainkkal az általuk kitűzendő s netán sürgető segedelemre szoruló gyülekezetek gyámolításához. Ha majd itt is, amott is keletkezni fognak gyülekezeti, esperességi, kerületi, sőt egyetemes gyámoldák, ugy is gondoskodnunk kell a lehető legczélszerübb kiosztás felől.« 8 3) Ezzel megindult a kölcsönös szövetkezés, a gyámintézetnek mind szélesebb körben térfoglalása. Dunántul. Veszprémben 1858. jun. g —11 napján tartott közgyűlésén »a soproni tanárikar által inditványba hozott gyámalapnak (egyházak és tanintézetek felsegélésére) elvét elfogadván, a kivitel iránti tervezettel ugyancsak a tanárikart bizá meg.« 8 4) 8 3) Pr. E. L. 1858. év 1. sz. 8 4) Pr. E. L. 1858. év 27. sz. X. Ez ismertetés folytatásában következőleg nvilatkozik : Azt hinném azonban, hogy ezen szégyen nélkül már tovább nem 4
