Zelenka Pál: A Magyarhoni Egyet. Ev. Egyházi Gyámintézet multja és jelene. Miskolc 1885.

I. Fejezet

v27 hogy egyházunknak belügyeiben történt független működéshez nincs joga, mert az engedély megtagadása esetében, a gyámintézet megalakulása lehetetlenné vált volna. Az elnökség kérelme tehát egyedül az alapszabályoknak 3 nyelven kiadhatására terjedt ki. Hosszas küzdelmek után elvégre 1845. julius hóban megadatott a kormányenge dély. A prot. gyámintézet név azonban »magyarországi ág. hitv. ev. Gyámintézet« névvel cseréltetett fel Alapja ennek abban rejlik, hogy a két ev. prot. egyháznak egyesülésre törekvései fennt nem fogadtattak kedvesen. Ez okból még ma is csak a kezdet kezdetén vagyunk. A »Gusztáv Adolf« elnevezést a fent előadottak miatt nem fogadhattuk el. S ez a mieinknél, kiknek mi az okát nem mondhattuk el, visszatetszést szült. Hiszszük azonban, hogy a mint eddig néhány, ugy az egyetemes gyűlés után már sok egyház fog csatlakozni. A G. A. egylettől nyert minden egyes segélynek híre villanyszerűleg hatott s az érdeklődést, vágyat hasonló egylet után felkölté. A G. A, egylet alapszabályainak i i-ik §-át nem vehettük be szabályainkba azért, mert értésünkre adatott, hogy a »kormány segélypénzeknek külföldre küldését nem engedné«, mert e miattitthonis — Istennek legyen elpanaszolva—elég előítélettel kellett találkoznunk«. Ezek után Székács azon kérelemmel : hogy t. i. évi jelentéseit s javaslatait ezutánra is beküldhesse és hogy a G. A. egylet értesítője nevezett vezérfiaknak küldessék meg, annak igazolásával, miért nem indulhatott meg hasonló mozgalom a ref. atyafiaknál mindeddig, okadatolva és ismertetve ajánlja a G. A. egylet segélyző figyelmébe: N.Kikindát, Esztergomot (ref). Pécset, N.-Szlabost, A.-Sajót, Ratkó-Bisztrót, Lévát, Munkácsot, Váczot, Nagy-Vázsonyt és Erdélyből Kriszbátstb.

4

4) 1

4) Székács jelentése a stuttgarti főgyűléshez 1845. augusztus 5. Löbl. Evang. Verein der Gustav Ad. Stiftung! Ich erachte es für eine heilige Pflicht Sie über den Zustand der evang. Brüder in Ungarn, in Hinsicht des hier zu bildenden Vereines in Kenntniss zu setzen. Nachdem der Aufruf des ev. Vereines in Deutschland zu uns gelangt war, und ich aus der Versammlung in Frankfurt am M. zurückgekehrt die Resultate jener Sitzung in unserer Kirchenzeitung dem Publicum mitgetheilt, und jeder der Herren Superintendenten die Zustandebringung eines ähnlichen Vereins auch in Ungarn als eine unumgängliche Notwendigkeit den betreffenden Gemeinden in besonderen amtlichen Briefen dringend empfohlen hätte: gerieth Alles in die freudigste Bewegung, um diese schöne Idee je eher ins Leben zu rufen. Im Jahre 1844 entwarf eine noch im Spätherbst 1843 ernannte Comission die erforderlichen Statuten, und überreichte sie dem General-Convente aller 4 Superintendentien, welcher nach Bil-