Zelenka Pál: A Magyarhoni Egyet. Ev. Egyházi Gyámintézet multja és jelene. Miskolc 1885.

Vegye jó hasznát. A gyámintézet közegyházunk leghatalmasabb alkotása. Fejlesz tése a közegyház teendője. Fejlődése a közegyház boldogulása. Életsikere a közegyház közjava. A gyámintézet közegyházunk jó szelleme. »Segit szegénységünkön. Fejleszti a közszellemet.« Segitsen csakugyan szegénységünkön ! Fejlessze csakugyan a közszellemet ! Szegénységgel még megélhetünk, közszellem nélkül már nem! Legyen az »per excellenciam a mi intézetünk, azaz »egy« intézetünk, melynek ápolásában mindnyájan »egy«ek legyünk és »egy « -esiilj ünk « ! S lett az csakugyan a m i intézetünkké, melynél előbb utóbb, de mindenesetre mindannyian e

gy-esülünk, egy-ek leszünk. / Fs ez drága jutalom lesz azon nagy szellemeknek, kik emberi alakban munkálták közegyházunkban az istenit, kik a közegyház közjavának lángszeretetével beszéltek, jártak-keltek, imádkoztak és áldoztak, hogy segitve legyen szegénységünkön, legyen uralma közöttünk a közszellemnek! És ez drága foglaló lesz múltból a jövőre: a hit alapítja, a szeretet fenntartja az Ur egyházát. A gyámintézet, e jó angyal, az egyházszeretet személyesitője, segit, vezet a boldoguláshoz.... fel! Szeresse közegyháza közjavát mindenki, hogy a közegyház szabadnak maradhasson. Maradjon szabadnak ezutánra is, hogy egyházát igazán szerethesse mindenki! A hol a hithűség és szabadság oltárfénye világit, béke és testvériség oltárfénye melegit: ott él a gyámintézet az egyházban, és az egyház viszont a gyámintézet által él ! Éljenek együtt! Az Ur sz. szelleme legyen emelő, védő, vezető, áldó erő ! Jubiláljanak ! Miskolczon, 1885. szeptember 15. Zelenka Pál.