Zelenka Pál: A Magyarhoni Egyet. Ev. Egyházi Gyámintézet multja és jelene. Miskolc 1885.
I. Fejezet
v 19 különféle segélyezésekre s ezen összeget egyszerre a gyámintézet pénztárába tétetném által. Továbbá a községeket az illető hatóságok utján arra kötelezném, hogy minden köz-épületeiket tűzkár ellen biztosítani e gyám intézetnél tartoznak... . Gyülekezeteink legtöbb károkat a tiiz által szenvednek, a szertejáró egyházi kéregetők nagyobb része is hasonló károsodottakból áll A gyámintézethez különben is ilynemű ügyefogyottak fognak legsűrűbben folyamodni, de midőn az azokat másképen tán csak palliativ segélyezésben fogja részesíthetni, ily módon mindezen bajukat gyökeresen orvosolhatná, mind más bajaik orvoslására nem megvetendő összeget takaríthatna meg. A jövedelem második ágát, szerintem s az alapszabályok szerint is, az egyes községbeli tagok adományai képeznék. Én ezeket bizonyos rendszerbe vitetni szeretném .... Hajdan a közügyekért kevesen sokat tőnek, az ujabb kor egy más, eredménygazdagabb segedelmezési módszert talált fel: keveset adat, de ... . sokakkal. . . . Állítsunk a gyámintézet javára krajczáros egy letet, kötelezzük le egyházközségeink minden tagját, ki erre leköteleztetni akar, hogy ezen intézet pénztára számára minden vasárnap papjának kezébe egy krajczárt fog letenni. .... Minden papnak hagyassék meg, hogy hiveit e végre házról-házra járja .... Ilynemű felszólításnak nem hiszem, hogy nem lenne kivánt sikere, hogy a krajczáros egylet tagjaiul minden községben számosan ne ajánlkoznának. . . . Tegyünk egy kis számvetést! A krajczáros egyletek tagjaivá legyenek p. o. 100 ezer en, azaz minden 8-ik lélek, lenne 86,666 frt4okr. váltóban éven kint! Ennek fele segélyül osztatnék, fele tőkésittetnék. Mi nagyszerű egyházi közalapnak jutnánk kevés évek múlva birtokába!? Nem helyesli a választmányok alakítását, sema helyi egyházakban, sem az esperességnél. »Mire valók azok a választmányok? A községeknél még lehetne valami hasznuk, tagjaik — t. i. ha akarnák — házról házra eljárhatnának. De ezen beszedést is sokkal jobb egy felelős személyre, a papra bízni. Az esperességi választmányok felállításának azonban teljeséggel semmi szükségét nem látom. Mindazt, a mi ezeknek munkakörűi van kitűzve, sokkal jobban elvégezheti egyes személy is Vagy talán az ellenőrködés végett volnának azok felállitandók ? De ezen czél sokkal jobban eléretik, ha az ellenőrködés tiszte nem azokra, kik egyszersmind kezelnek is, hanem a gyülekezeti és esperességi közgyűlésekre bizatik.«