Zelenka Pál: A Magyarhoni Egyet. Ev. Egyházi Gyámintézet multja és jelene. Miskolc 1885.

I. Fejezet

v 19 különféle segélyezésekre s ezen összeget egyszerre a gyámintézet pénztárába tétetném által. Továbbá a köz­ségeket az illető hatóságok utján arra kötelezném, hogy minden köz-épületeiket tűzkár ellen biztosítani e gyám intézetnél tartoznak... . Gyülekezeteink legtöbb ká­rokat a tiiz által szenvednek, a szertejáró egyházi kéregetők nagyobb része is hasonló károsodottakból áll A gyámintézethez különben is ilynemű ügyefogyottak fognak legsűrűbben folyamodni, de midőn az azokat másképen tán csak palliativ segélyezésben fogja részesít­hetni, ily módon mindezen bajukat gyökeresen orvosolhatná, mind más bajaik orvoslására nem megvetendő összeget takaríthatna meg. A jövedelem második ágát, szerintem s az alapszabályok szerint is, az egyes községbeli tagok adományai képeznék. Én ezeket bizonyos rendszerbe vitetni szeretném .... Hajdan a köz­ügyekért kevesen sokat tőnek, az ujabb kor egy más, eredménygazda­gabb segedelmezési módszert talált fel: keveset adat, de ... . sokak­kal. . . . Állítsunk a gyámintézet javára krajczáros egy letet, kötelezzük le egyházközségeink minden tagját, ki erre le­köteleztetni akar, hogy ezen intézet pénztára számára minden va­sárnap papjának kezébe egy krajczárt fog letenni. .... Minden papnak hagyassék meg, hogy hiveit e végre házról-házra járja .... Ilynemű felszólításnak nem hiszem, hogy nem lenne kivánt sikere, hogy a krajczáros egylet tagjaiul minden községben szá­mosan ne ajánlkoznának. . . . Tegyünk egy kis számvetést! A krajczáros egyletek tagjaivá legyenek p. o. 100 ezer en, azaz min­den 8-ik lélek, lenne 86,666 frt4okr. váltóban éven kint! En­nek fele segélyül osztatnék, fele tőkésittetnék. Mi nagyszerű egyházi közalapnak jutnánk kevés évek múlva birtokába!? Nem helyesli a választmányok alakítását, sema helyi egyhá­zakban, sem az esperességnél. »Mire valók azok a választmányok? A községeknél még lehetne valami hasznuk, tagjaik — t. i. ha akar­nák — házról házra eljárhatnának. De ezen beszedést is sokkal jobb egy felelős személyre, a papra bízni. Az esperességi választmányok felállításának azonban teljeséggel semmi szükségét nem látom. Mind­azt, a mi ezeknek munkakörűi van kitűzve, sokkal jobban elvégezheti egyes személy is Vagy talán az ellenőrködés végett volnának azok felállitandók ? De ezen czél sokkal jobban eléretik, ha az ellenőrködés tiszte nem azokra, kik egyszersmind kezelnek is, hanem a gyülekezeti és esperességi közgyűlésekre bizatik.«

Next

/
Thumbnails
Contents