Zelenka Pál: A Magyarhoni Egyet. Ev. Egyházi Gyámintézet multja és jelene. Miskolc 1885.
III. Fejezet
250 1864. jul. 18. R.-Brezón. . . . Némely egyházak még eddig rnitsem adományoztak, tekintvén a sz. czélt, könyöradományaikkal ahhoz járulni siessenek. (Jk. 1 2.) 1865. jul. 17. R.-Brezón. . . . Tapasztaltatván, hogy ezen gyámintézetünk megalakulása idejétől ez idén is két egyház nem adakozott, ... a hátramaradásban lévők kötelességük teljesítésére felhivatnak. (Jk. 10.) 1866. jul. 16. R.-Brezón. . . . Egy harmada, a mennyiben jelenleg egy egyház sem folyamodott (15 frt 81 kr.) tőkésittetni rendeltetik. (Jk. 10.) 1867. aug. 26. R.-Brezón. . . . Szavazatok felbontatván: egyetemes elnökségre Máday Károly, központi bizottmányi tagságra: Kubinyi Ödön és Jungman Dániel nyertek legtöbb szavazatot. (Jk. 20.) 1868. jul. 15. R.-Brezón. Négy egyház mit sem adott. (Jk. 15.) 1869. sept. 6. R.-Brezón. (Jk. 15.) 1871. máj. 25. R.-Brezón (Jk. 7.) 1873. jul. 16. R.-Brezón. (Jk. 6.) 1874. jul. 15. R.-Brezón. (Jk. 8.) 1875. jul. 27. R.-Brezón. (Jk. 9. 11) 1875. oct. 4. R-Brezón. (Jk. 8.) 1876. jul. 4. R.-Brezón. (Jk. i.x.) 1877. aug. 7. R.-Brezón. . . . Lelkészek figyelmeztetnek, hogy a gy. gyüjtőkönyvecskéket a kellő időben mutassák elő. (Jk. 10.) A Leopoldianumra vonatkozó egyetemes javaslatot elvben elfogadja ugyan, de óhajtja, hogy minden kényszer nélkül és nem amár fennálló intézetek rovására létesíttessék. Azon intézkedést, hogy a mely egyház évről évre nem ad járulékot, az ezen alapitvanyból nem is kap, mint az ev. jótékonysággal ellenkezésben levőt kihagyandónak indítványozza. (Jk. 1 3.) 1878. jul. 10. R.-Brezón. (Jk. 10.) 1878. oct. 28. R.-Brezón. Hamaljár Károly pénztárnok hivatkozván hosszas, a gyámintézettel egyidejű szolgálati tartamára, — a pénztárnoki állástól felmentetni kéri magát. A közgyűlés méltányolva ezt az óhajt, az esp. gyámintézetnek buzgó és fáradhatlan vezetése körül évek hosszú során szerzett érdemeinek s titkon és nyilván kifejtett áldozatkészségének jegyzőkönyvileg elismerése és megörökítése mellett s azon reményben, hogy közhasznú tevékenységét és hitbuzgóságát az egyházi közügyektől meg nem vonja ezentúl sem, a kért felmentést részére megadja. (Jk, 14.)