Zelenka Pál: Emléklapok a Miskolczi Ág. Hitv. Ev. Anyaszentegyház évszázados életkönyvéből (Miskolc, 1888)

ELSŐ LAP. A LEÁNYEGYHÁZ

EMLÉKLAPOK AZ EGYHÁZ SZÁZADOS ÉLETKÖNYVÉBŐL. ELSŐ LAP. A LEÁNYEGYHÁZ. iskolczon, előbb koronái, most rendezett tanácsú városban, tősgyökeres ezen magyar telepen, Borsodmegye székhelyén, tért foglalt már az 1530 — 1560. évek közt a reformátzió, melynek szülöttje a protestantismus, túlsúlyban maradt itt máig is. Az akkori kath. egyház, Hevessy Mihály nevű lelkészével együtt követője lett az evangyéliomnak 1554 táján. Nevezett lelkész, mint lelkes reformátor e városban, később még mint borsodi esperes is, lángbuzgalommal müködék a protestantismus megszilárdulásán és terjedésén közre.*) *) Valószinű, hogy itt ág. liitv. ev. egyház alakult kezdetben és csak később Dévai Biró Mátyás befolyásával lett az helvét hitvallású egyházzá. Ezt látszik igazolni az országos levéltárban (N. R. Actoram fasciculus 723. Nro 41 alatt) levő panasz levél, melyet Miskolcz varosa bírája és polgárai küldtek 1563-ban I. Ferdinand királyhoz. Panaszt emelnek abban : a törökök, Pesthy Ferencz, különböző férfiak és Fáncsy Borbála ellen. A törökök ellen, hogy vadak, kegyetlenek, rablók, halálra kínozzák az embereket, mint Bacsó Jánost, kit 300 botbüntetéssel fenyítettek, hármat karóba húztak. Pesthy Ferencz ellen, ki »non augmentum nóvum nititur, sed in ruinam et desolationem" a mindszenti kórhazat elfoglalta, 63 helyett 100 hordó bort zsarolt. Különböző férfiak ellen, hogy jogtalanul bitorolják az egyház javait. Fánchy Borbála ellen (»expositum sít, ea damna illata fuisse a magnifica Barbara Fanchy pr opter luteranismu m et rebellionum quondam et ob in nobis damna intulire«) azért, mert pa1