Zelenka Pál: Emléklapok a Miskolczi Ág. Hitv. Ev. Anyaszentegyház évszázados életkönyvéből (Miskolc, 1888)

NYOLCZADIK LAP. A SZERETETET GYAKORLÓ EGYHÁZ

nak megadták ezt a legszebb szint, s azóta is, megélhetés, csapások elhárítása, intézményei fejlesztésének emésztő gondjai közepette sem feledkeztek meg ezen kiváló kötelességükről soha. Jellegévé vált a könyörülő szeretetnek ápolása, a kegyeletes szeretetnek gyakorlása: szegény gyermekek, egyháztagok, elhunytak irányában ép ugy, mint a közegyház életszükségletei, intézményei, beteg részei szegényei iránt. Legszebb fényt vet az most az alkonyodó egyházszázadra ! Oh mi szép, vigasztaló, boldogító tudat az : kötelességemet ez irányban is igyekeztem elvégezni : lelkeket mentettem és megtartottam, keserv könnyeket felszárítottam, szegénységemmel, gyenge erőmmel is védpajzszsá váltam, az anyagi és szellemi romlás, lelki pusztulás és egyházárulás pokoli rémei ellen; én is ott állván a gáton, hol hitfelem, egyházam ősrégi ellenségével mindannyiunknak kellett szembe szállanunk. Szeretet. Egyházunk szervezkedő gyűlésében (1783. oct 9.) megbízta volt ujon választott gondnokát, hogy az alkalmas gyűjtő szekrényeket készíttessen szegény gyermekek javára. A gondnok a sekrestyében ma is látható két ilyen ládácskát készíttetett s azok az első istenitisztelettől (1783.nov. 30.)kezdve 1868-ig ki voltak téve a templom ajtaiban ünnep- és vasárnapokon tartott délelőtti és délutáni istenitiszteleteken. Előbb a lelkész vette számba és külön könyvben számadásba az ilyen adományokat, később a kántor tanitó vette át e pénztárnak és a szegény gyermekeknek gondozását. Templomban és temetéseknél végezték a teendőket s viszont lakást, élelmezést, ruházatot kaptak, ingyen taníttattak. Az elő határozatlan számból, határozott számú choralisták lettek. Hat ilyet alkalmazott az egyház : lelkészek, tanárok és tanítóknál elhelyezte, 30 frtot fizetett érettők fejenként a tápintézetbe. Eljártak egyháztagok névestélyére gyűjtő perselylyel. Énekelve köszöntötték fel. Ezen intézmény 1868-ban eltöröltetett. A többi szegény gyermekek addig és azóta is ingyen vétettek fel az iskolába, tankönyvekkel és a többi iskolai szükségletekkel elláttatnak. Addig, mig a tandij a tanítók főjövedelmét képezé azok, 1872-től az iskolaszék veszi gondozása alá az ily gyermekeket. Az elmúlt évben 10 ilyen gyermek a gymnásiumban és 48 az elemi iskolában részesittetett ily módon egyházi gondozásban, ingyen tanításban. Sok szegény szülőn, gyermeken segít ily módon az egyház, megadván utóbbiaknak azt, mi a legszükségesebb. Megmenti őket egyháznak és társadalomnak.