Zelenka Pál: Emléklapok a Miskolczi Ág. Hitv. Ev. Anyaszentegyház évszázados életkönyvéből (Miskolc, 1888)

ÖTÖDIK LAP. A TANITÓ EGYHÁZ

9. Ne legyenek hosszúak, zavartak és indulatosak, annál kevésbé alkalmatlanok vagy egészen értelem nélküliek; hanem rövidek, csendesek, barátságosak vagy atyaiak, illők, kellemesek és a tanulók felfogásához mértek. A mely szabályok ha a tanitó által megtartatnak, nemcsak szerencse és felvirágzás remélhető mindenekben, hanem ezenfelül a tanitó szorgalma és iparkodása folytán tárgyilagos megismeréssel összekötött különös irányzat érethetik el. Befejezésül, a mi magát a figyelmet illeti, ha ez elkerülhetlen, figyelni kell arra, nehogy az iskola a tanulók szemében kinzó kamara legyen, azért is, mielőtt a büntetés végrehajtásához fogna, istenből induljon ki és a tanítványok üdvösségéből, intsen, figyelmeztessen, dorgáljon majd csendesen, majd komoly szavakkal és taglejtésekkel, tárjon fel a tanulók előtt olyanokat, melyekben leginkább gyönyörködnek, ha ez nem használna, mielőtt magához a vesszőztetéshez fogna, mi által a durvák szoktak javittatni, a következő szabályok tartandók meg : 1. Egyszerű hanyagság miatt, vagy a gyermeki meggondatlanságból kifolyó pajkosság miatt, vagy a tanulás iránti kedvetlenség miatt sohasem alkalmazandó a vessző, hanem más módon büntetendők az ilyen vétségek, nevezetesen térdeplés, elzárás, a szüléknek és felügyelőknek történendő feljelentés fenyegetése és ezekhez hasonlók által, ellenben a megátalkodottak, nyakasok, makacsok, engedetlenek, főképen a hazugok és apró tolvajlásokat elkövetők vagy egyébként gonoszul kihágók, a nemnek, kornak és testalkatnak tekintetbe vételével, mindig egyik vagy másik iskolai felügyelőnek jelenlétében fenyíttessenek, ennek végeztével jegyzékbe vétessék, hogy milyen vétség miatt, kinek jelenlétében és hány vesszőütéssel fenyíttetnek. Mielőtt azonban a büntetés alkalmaztatnék 2. Szükséges, hogy a tanitó a büntetendőt komolyan meggyőzze a felől, hogy a büntetést megérdemlette, a végett, hogy a tanuló maga ismerje be vétkét és magát csendesen vesse alá a büntetésnek, akkor azután a vessző oly ideig és annál mérsékeltebben sujtassék, minél inkább elismerte vétkét, és minél inkább remélhető a javulás ; ellenben azok, kik vétköket elismerni nem akarják, mint makacsok és nyakasok, annál keményebben fenyítendők. Azonban mindig figyelni kell arra 3. Hogy az ilyen fenyítés vagy büntetés ne legyen indulatos, nehogy a lélek hevében és felindulásában az egészségnek is könnyen ártalmas ütések alkalmaztassanak, a mire nézve szükséges, hogy a