Breznyik János: A Selmecbányai Ágost. Hitv. Evang. Egyház és lyceum története 17–19. sz. (Selmecbánya, 1889)
Hatodik Fejezet - Iskolai viszonyok 1600–1673 közt - Mr. Mosócy Institóris János
megvolt, legalább Hamaljár Márton, Selmecbányái ev. gvmn. tanár, később német lelkész s bányaker. súperintendens 1797-ben a selmeci iskoláról tett feljegyzéseiben említi : „hae tabulae legum prostant in corio scriptae et sigillo magistratus munitae." Ugyanazt hozza fel szórni szóra, alkalmasint Hamaljar nyomán, Lichard Dániel igazgatótanár, a lyceumnak 18o9ben végbement püspöki egyházlátogatása alkalmával beterjesztett történetében. Most az eredeti nincs meg, hová lett? nem tudjuk; az isk. és egyházi oklevéltárakban hiába kerestük. A másolat II. József korában, Severini János igazgatósága alatt, oly időben készült, midőn az eredeti még megvolt. Mi a fentebbi közleménynél ezt követtük. A törvénykönyv megvolt, a tanterv megállapítva, a leckerend kifüggesztve a tantermekben, a tanítóknak és tanulóknak kijelölve, azok mit tanítsanak, ezek mit tanuljanak : de az iskola nem vett új lendületet, nem volt, ki a holt betűkbe életet lehelt volna. A panaszok meg nem szűntek. Az igazgató, Stephani," ujat húzott a scholarchával, Rulichchal, ki magát nálánál bölcsebbnek tartotta, s tőle pontos engedelmességet követelt, mit amaz nem mindenben tanúsított. Rulich már kevéssel a törvények kihirdetése után panaszkodott, hogy az igazgató, bár ő hozta ide, hálátlansággal viseltetik iránta ; fiát, ki alkalmasint egyet-mást honn elmondott, mi az iskolában történt, az iskola árulójának (proditorem scholae) mondja. Stephani a további súrlódásokat kikerülendő, 16544)en Lőcsére ment, helyébe pedig Mgr. Mo só ci In s ti tor is János, vág-besztercei papnak fia, ki külföldi egyetemeken, Danzigban, Königsbergben teljes 7 évig tartózkodott, hivatott meg igazgatónak Schwer Mihály, egykor selmeci diaconusnak, most német-prónai lelkésznek ajánlatára a baani iskolából, a miért a tanács gróf Illésházy Gábortól szemrehányó levelet kapott, hogy igazgatóját elcsábította ; de az avval mentegetődzék, hogy