Breznyik János: A Selmecbányai Ágost. Hitv. Evang. Egyház és lyceum története 17–19. sz. (Selmecbánya, 1889)

Hatodik Fejezet - Iskolai viszonyok 1600–1673 közt - Az 1652-ik évi, Rulich által szerkesztett iskolai törvénykönyv és tanterv

et Janiia linguae latinae ; Helvici colloquia; Ciceronis epistolae et orationes, ezek kapcsolatban a rhetoricával. Költőkből : Ovidius, Tristium et de Ponto ; Virgiliüs, Eclogae etBucolica ; Terentius, Comoediae. 3., Görögnyelv. Ebből beérték a Golius-féle grammatikával s az újtestamentom olvasásával. Semmi nyoma, liogy valami görög írót olvastak volna. 4., Bölcsészeiből előadatott Theodoricus logikája. Reálékból az egy aritlimetica jön elő mindenik osztályban hetenként 1 órában. Semmi egyetemes s magyarhoni történet, föld- s természetrajz, semmi physica, ehemia, algebra s geometria, mikkel most jónak látjuk foglalkoztatni az ifjak lelkét, hogy az iskolából kész tudósokul, legalább tudákosokul, kellő tájékozottsággal a tudományok egész mezején, lépjenek az életbe. Ha lépnének ! A tantervek folytonos változtatása korunkban, és a folytonos panaszok a középtanodai tanítás ellen mutatják, hogy az eredménynyel nem igen vagyunk megelégedve. Hol és miként adattak elő a reálékból tudnivalók, lásd az I. füz. 59 és 317 lapon mondottakat. Ki többet kivánt tudni, mint a mennyit a gymnasium nyújtott, egy két évre, ha szerét tehette, többre is, külhoni egyetemekre ment, vagy magán szorgalom útján szerezte, mire szüksége volt. Egyébiránt a gymnasiumot végzettek közül, kik egynehány évig collegákul vagy is tanítókul alkalmaztattak a gymnasiumi osztályokban s magokat egyházi szónoklatban is gyakorolták, lelkészi állomásokra is megválasztattak a nélkül, hogy Németországot meglátogatták volna. (A fennemlített Domanicenus és Hudicius, tót kántorok, amaz Vihiryére, emez Szt. Péterre hivattak lelkészi állomásra.) I-ső osztályban (primában) az igazgató tanított, II-ban (seeundában) a eonrector, többnyire olyanok, kik a német egyetemeken is megfordultak. (A series lectionum első rovatában álló L). R. és D. C. azonban, mik alkalmasint Dominus Rectort és Dominus Conrectort jelentenek, arra látszanak mutatni, hogy a primában né-