Breznyik János: A Selmecbányai Ágost. Hitv. Evang. Egyház és lyceum története 17–19. sz. (Selmecbánya, 1889)

Ötödik fejezet - Egyházi viszonyok 1600–1673-ig - Decker Raymund jezsuitafő az evangelikus papokat a városból kiűzetni kívánja - Az evangelikus papok Pozsonyba idéztetnek, ott lázadókul elítéltetnek és száműzetnek

fréd, Hofstädter Ádám, Pilárik Illés, selmeei és Köberling Fülöp, hodrusbányai lelkészek s épp úgy kénytelenek voltak, mint a többiek, ugyanazon évi okt. végéig a hazát elhagyni s külföldre költözni. Egy selmeei évkönyvben erre vonatkozva egy jegyzet áll. melyet Ribini is közöl, s így szól: Die Geistlichen hätten im Lande bleiben können, wenn sie nicht unterschrieben hätten. Ja ihre absurde timidité hat Schemnitz viel geschadet. Denn Herr von Liempach, und H. Doctor von Hellenbach laborirten wegen der Bergstädte, dass sie ihr exercitium behalten sollen, und bathen die Geistlichen um Gottes Willen, sich zu setzen, und nicht zu unterschreiben ; aber diese Mietlilinge wiechen, und haben acht Tage eher, als der Befehl kam, davon sie doch wussten, dass er schon ankommen würde, die Reuersales unterschrieben. Denn 1673 den 12. Octob. ist aus Grätz, alwo ihre k. Maicstät gewesen, von der Hochlöblichen Hofkammer, an die ungarische Kanzley folgendes intimatum ergangen stb. (1. Ribini II. 28.) — Fitiu

s nejével együtt, Windisch lányávál, Boroszlóba ment, s nemsokára Rankauban nyert alkalmazást. Hof Städter elébb Brüggbe, azután Görlitzbe költözött s csakhamar ennek közelében, Sorauban nyert lelkészséget. Pilárik, mint Burins, elébb Briggbe, aztán Boroszlóba vonult családjával együtt, hol hitrokonaik jótékonyságából " tengették életüket. Pilárik fia, István, Löwenben (Lobau) Siléziában alkalmaztatott lelkésznek. Midőn itt nővérének diaconusával való egybekelése alkalmával apja meglátogatta. résztveendő lánya örömünnepében, az öreghirtelen megbetegedett s rövid szenvedés után keserédes végét érte viszontagságos életének. — A selmec-, hodras- s bélabányai evangélikusok, de más bányavárosbeliek is így maradtak templomok, papok, de a miről alább szólunk, iskolák s tanítók nélkül is.*) *) Várparancsnok ez időben valami részeges olasz, Quad a g n i Sán d o r volt, talán őse a magyar irodalomban is el-