Breznyik János: A Selmecbányai Ágost. Hitv. Evang. Egyház és lyceum története 17–19. sz. (Selmecbánya, 1889)

Ötödik fejezet - Egyházi viszonyok 1600–1673-ig - Politikai állapotok

tartoznak, midőn az egyház és iskola a tisztán evangélikus városi tanács kormányzata alatt állott. Erre mintegy 10 évi interregnum áll be. A selmeci evangélikusok templomok, papok, iskola és tanítók nélkül, — tűrik a jezsuiták sanyargatásait; sokan áttérnek, de nagy részök hajthatatlan marad. A Il-ik korszak az evang. egyház és iskola' új szervezésével veszi kezdetét, midőn mindkettőről az autonom evang. egyházi kormány intézkedik, egy teljes századig, 1683— 1781. folytonos zaklatásoknak kitétetve, VIII..és. IX. fejezet; azontúl ismét egy századig a vallásszabadságnak országos törvények által történt biztosítása következtében boldogabb időket érve és megélve, 1781. vagy inkább 1790-től korunkig, mik a IX. és X. fejezetnek lesznek tárgyai. A Il-ik részben, hol leginkább a lyceumra fogunk szorítkozni, mint már az első füzet bevezetésében volt kijelölve, a lyceum külön intézményei : az iskola kormányzása, a zeneintézet, tanítóképző, segélyző intézetek (tanári gyámoló, tanulói élelmező s ösztöndiják) ; tanítási segédeszközök (könyv és szertárak) ; lyceumi egyesületek (magyar, német, tót irodalmi körök ; bibliai, segélyző, dal egyesület) ; a tanulók népessége, a lyceum vagyonállapota (bevétel és kiadás) fognak röviden tárgyaltatni. Ötödik Fejezet : Egyházi viszonyok 1600—1673. _ A kassaiaknak és lőcseieknek zaklattatásaik vallásuk s templomaik miatt, ott gróf Barbiano, itt Pethe, kalocsai érsek s királyi helytartó által, az 1604-ik évi országgyűlés 22-ik törvénycikke, melylyel Rudolf a karok és rendek határozatait motu proprio megtoldotta, s kormányának a katli. vallás visszaállítására s a nemzet szabadságának elnyomására célzó, országszerte nyilvánuló tettei nem kis aggodalomba ejtették a bányavárosi akat is. Bocskay