Breznyik János: A Selmecbányai Ágost. Hitv. Evang. Egyház és lyceum története 17–19. sz. (Selmecbánya, 1889)

Tizenegyedik fejezet - Royko és Severlay igazgatósága 1817/8–1827/8. - Az előfizetők és a tanári gyámolóra adakozók jegyzéke

103—101. Tököly Imre támadása. 105. Jósa István és kurucai Selmecen, 107—111. Soproni országgyűlés. A selmeci evangélikusok sérelmei 112— 117. Tököly à scliueciektől kölesönt vesz fel, 118 -120. U-ib Korszak 1682—1889. VIII. fejezel. Egyházi viszonyok 1682—1790. közt. A selmeci evangélikus egyház szervezkedik, iskolát nyit. A jezsuiták óvástétele. Tököly biztosainak intézkedései az evangélikusok javára. Az evangélikusok papokat, tanárokat választanak, 120—125. A tö­rökök szerencsétlenségének növekedtével Tökölynek és a protestánsoknak ügye is hanyatlik. Selmecen az evangélikusoktól elvétetnek a templomok. A protestánsok, mint Tököly pártosai és rebellisek, országszerte üldöztet­nek. Eperjesi, vértörvényszék. Pozsonyi országgyűlés s határozatai a pro­testánsok ügyében. 126—131. Selmecen az evangélikusok a Kaiser-féle ház telkén fatemplomot építenek, iskola számára házat vesznek, 133. A jezsuiták zaklatásai, erőszakos térítéseik, 135—139. Ev. papok Selmecen ,a XVlI-ik század végén, 140. Pákóey Ferenc támadása. 141. Az evangé­likusok állapota e mozgalmak alatt. JB. Heilenbach Godofréd Kákócy-féle kamaragróf. Pilárik István, selmeci lelkész superintendenssé lesz. Az evan­gélikusok ügye a treneséni és romhányi ütközetek után roszra fordul. Szathmári békekötés, 142—148. Egyházi viszonyok a szathmári békekötés u t á n , II - i k Lipót-ig 1711 —1790. A pesti bizottság és a Karolina resolutio, 149— 152. A jezsuiták tiltakoznak a harmadik evang. pap alkalmaztatása ellen Selmecen. Klement János ügye, 153. A jezsuiták elfoglalják a frauen­bergi temetőt, 155. Nem engedik az evang. templomot kijavítani s a pap­lakot tágasbítani. .Megtiltják az evang. papokrak városon kivül a betegek látogatását, akadékoskodnak az evang. halottak temetése s evang. gyer­mekek keresztelésénél. 157—168. A/. apostat;!knak valamint a céhekben az evang. mestereknek zaklattatásai. 1(39—185. A kath. és evangelikus hívek száma Selmecen Mária Theresia alatt, 186. Tót lelkészek: Andri­cius Izsák, Folluisházy (Gyuigyjk) György. Hamaliar Márton, 187—18'.». Németek: Unbehauen Mihály. Voigt Kristóf, Klement János, 189- 190. Simonides János, Pohl Mihály, a kormány által letétetik, 192. Demian János, Csernyánszky János, superintendenssé lesz, II. József által hivata­lától megfosztatik, Hamaliar Márton, 193—197. IX. fejezet. Iskolai viszonyok 1682—1790. Igazgatók. 198— 199. Parsehitzins Kristóf, 200. Richter György, 201. Dubovszky Márton, Grünwald János, Grebetz István, Kuni y Sámuel, Blázy János, 201—204. Turcsányi Dávid. A tanú ók száma és osztályzása. Eibinyi János. Napló­vezetés a tartott előadásokról. Nigrinyi János nem akar naplót vezetni, Maresek András készséggel teszi; mutatványok a naplóból, 205—214. Gazsúr Sámuel. A jezsuiták a gymnasiumot gramm, osztályokra szoríttat­ják le. Matz jezsuitafő s a váró-i tanács: a felső oszt. tanulók a város­ból kiutasít tatnak, 215—224. Severini János, néhány adat gyermek- s ifjúkorából. Az általa kiadott könyvek jegyzéke. Az 1764-ik évi „Series lectionum". Severini megnyitja a primât, a csonka gymnasiumot ismét teljessé teszi. Az 1784-ik évi tanterv. Tanulók száma. Severini collegái, 225—241. X. Fejezet. Egyházi viszonyok 1790—1889. Hamaljar Márton és Kossányi Sámuel s a templom építése. Az ev. hívek száma 1805-ben, 241—245. Stamminger István, Ambrózy Sámuel, Kosztra János, Winterlich János, Sterzel Mihály, 245—147. Tót lelkész : dr. Szeberinyi János, Su­perintendenssé lesz. A hevériskolát alapítja. A pozsonyi hadi törvényszék által halálra Ítéltetik, de kegyelmet nyer, 247—252. Sterzel Mihály nyu­galomba vonul. Ifj. Szeberinyi János, egyedüli lelkész lesz Káplánjai Heesko Pál, Philadelti Mór és Dobsinszky Pál. A császári pátens miatt meghasonlik az egyházzal, Bécsbe távozik, hol tábori superintendenssé

Next

/
Thumbnails
Contents