Breznyik János: A Selmecbányai Ágost. Hitv. Evang. Egyház és lyceum története 17–19. sz. (Selmecbánya, 1889)

Ötödik fejezet - Egyházi viszonyok 1600–1673-ig - Katholikus bányabírónak törvény ellenes kineveztetése s a bányabirtokosoknak és a nádornak ez ellen hasztalan óvástétele; a bányabirtokosoknak zaklattatása a kinevezett bányabíró által

bántalmazni és ingerelni. Egy a nádorhoz irt panaszlevélben áll : hogy a polgárokat, kiknek a város területén házaik, rétjeik, kertjeik vannak, ha bányát mivelnek, vagy bányamivelésben csak fél forinttal is érdekelve vannak, a városi hatóság alól kiveszi és hatalma alá hajtja ; így a bányabirtokosok urburariusok ) felett is, kik a bányákat gyakran csak jó remény fejében mivelik, nemcsak bánya, — de polgári ügyekben is fensőséget kiván gyakorolni, holott, ha törvényesen volna is megválasztva, csak bányaügyekben tartoznának alája ; őket bűnvádi ügyekben letartóztatja s a tanácsot gátolja a fenyítő törvények alkalmazásában ; még a tanácsbelieket is börtönnel fenyegeti stb. Egy másik levélben 1G67. jún. 20-án panaszt emelnek Joanelli kamaragrófnál, hogy Waldreich az erdőkkel kénye kedve szerint bánik, holott azok a városéi, s az intézkedés joga is a várost illeti ; a kohók által fizettetni szokott szénpénzt (Kohlpfennig), melylyel a tanács a csőszöket fizeté, lefoglalja és saját csőszei díjazására fordítja ; a kincstári tisztek a városi rendszabályok ellen bort méretnek s hozatnak a városba, a nélkül, hogy fogyasztási adót fizetnének. A hontmegyei rendeknél meg a harmincadosok ellen, kivált Borsicky István ellen kér a tanács oltalmat, hogy a Selmecre vitt árúktól nagy vámot szednek (egy szekértől 12 garast, 1 malactól G garast, 1 drb szalonnától 6 garast), miáltal az élelmiszereket drágítják s a bányamivelők megélhetését nehezbítik. A hontmegyei rendek kérik a pozsonyi kamarát, tiltsa el Borsickyt ilyen tizelemtől.*) *) Kisuca — Üjhelyi vámos is bátorkodott a selmeci polgárokat szabadalmaik ellen ez időtájban 1G65. megvámoltatui. A nádorlioz folyamodnak oltalomért. Ez gróf Tökölyi Istvánnak és gróf Balassa Bálint, honti főispánnak reliquisque compossessoribus arcis Budetin ezt irja (Cop. Buch 1H65. márt. 14-én): Kegyelmetek újhelyi vámosa (nem tudjuk micsoda embertelen ember legyen) a selmecieket, nem véve tekintetbe vámmentességüket, megvámoltatja, embereiket zálo-