Breznyik János: A Selmecbányai Ágost. Hitv. Evang. Egyház és lyceum története 17–19. sz. (Selmecbánya, 1889)
Ötödik fejezet - Egyházi viszonyok 1600–1673-ig - Seyfert és Reiser káplánok föllépése a 6-ik parancs áthágói ellen - Gruber Máté fegyelmi ügye és a városi tanács
György, kalocsai érsek van aláírva és Ruttkay András, függő pecséttel együtt megvan még az egyház birtokában. E ház Kaiser holta után 1659-ben csakugyan a végrendeletben említett célra fordíttatott, az üldözés alatt egy ideig lefoglalva lévén az evangélikusoknak csakhamar visszaszolgáltattatok, kik azt, miután minden templomtól megfosztattak, paplakáson kivül isteni tisztelet tartására is használták, mig a mult század végén, miről majd az illető helyen szólunk, ugyanazon a telken a mostani templom felépíttetett. Windisch káplánjai Seyfert és Reiser a városban elharapódzott romlottság, különösen paráznaság ellen már Rulich idejében is, ennek betegeskedése alatt kikelve, 1656. márt. 24-én a tanácstól kivánták, hogy az isteni harag eltávolítása végett, mert lehetetlen, hogy Isten az elterjedt bűnök (Unzucht, Hurerei und andere Laster) miatt a várost valami csapással meg ne látogassa, a VI- i k parancs ellen vétkezők szigorúbb fenyíték alá vétessenek; ily személyek a prédikáció alatt vasárnap a prédikáló szék alatt álljanak, neveik a szószékről olvastassanak fel s csakis ily k i á 11 o 1 1 vezeklés után bocsáttassanak az Úr asztalához, (ld. a levelet a XVII. esőm.) A tanács bele nem egyezett, attól tartva, hogy ily szigorúság ellen sokan a kápolnában keresnek menedéket, azaz jezsuitákhoz mennek, s áttérve, könnyen kapnak kegyelmet és bűnbocsánatot. Hogy páter Mathias a- pellengérre való kiállítás ellen is óvást tett, már fentebb volt említve (I. fűz. 40 1.) Most (1658. máj. 23-án prot.) Windisch is szükségesnek látta ez ügyben consistoriumot tartani s abba 2—3 városi tanácsost is kért küldetni, hogy a paráználkodók ellen büntetést szabjanak. A tanács kérdi: vájjon nem elég-e, ha ilyeneket ő büntet birsággal s pellengérre állítással (mit der Fidel) ? A papság nem engedett, nyilvános
