Breznyik János: A Selmecbányai Ágost. Hitv. Evang. Egyház és lyceum története 17–19. sz. (Selmecbánya, 1889)
Tizedik fejezet - Egyházi viszonyok 1790–1889 - Hamaljar Márton és Kossányi Sámuel s a templom építése - Az ev. hívek száma 1805-ben
zett templomot tudott alkotni, s mögötte, mi kívántatott, lakhelyiséget is előállítani, melyhez a bejárás az utcáról a templom melletti folyosón át vezet, mely miatt a templom az egyik oldalon, földszint keskenyebb, mint a két karzat, melyek fönt a szomszéd házig terjednek. A templom tojásdad alakú, kupolás, rézzel fedett, hossza ll u3', szélessége közepett 6° 2', a végeken 2 U 2' 6"; magassága a kupoláig 5° 3', a kupola maga 1° 2' magas, melynek 6 ablaka szolgáltatja a világosságot, azonkívül van még két ablak, az egyik, nagyobbik, az utca felől az orgona, a másik, kisebbik, az udvar felől az oltár felett. A földszinti padokban nők s lányok ülnek, a karzatokon férfiak s legények és a tanuló ifjúság, melynek számára — tót isteni tiszteletnél — a második karzaton van egy elkülönített hely kijelölve; német s magyar isteni tiszteleten most az oltár előtti padokat foglalja el. Földszint a vastag falban fülkék vannak (5), melyekben némely gazdagabb családok szoktak ülni. Mennyibe került az épület, nem mondhatjuk, a számadásoknak nem jutottunk nyomába. Előirányozva volt 15000 pengő forint, de némely jegyzetek szerint két annyiba került. Hamaljar emliti egy jegyzőkönyvben, hogy az egyház idegenektől, hon és külföldön, 1500 forintot kapott, a többit maga állította ki. A homlokzaton következő chronostichon áll, melynek Járosy gymn. igazgató a szerzője : Caesare FranCIsCo sUrreXI exstrUCtaseECUnDo, Aere eVangeLICo, rite saCrata Deo. Az építéshez 1794-ben tavaszszal fogtak, befejezték 1796-ban, úgy hogy a templom október 30-án felszentelhető volt. Következő nap Selmecen kerül, gyűlés tartatván, Hamaljar Márton, Szinovicz Mihály utódjául bányai ev. egyházkerületi superintendesnek avattatott fel, mely alkalommal Poloreeky János, egyh. maróthi lelkész tót, Lovicli Ádám, besztercebányai lelkész német, és Sztraka János, bakabányai lelkész s honti alesperes latin beszédeket tartottak.
