Breznyik János: A Selmecbányai Ágost. Hitv. Evang. Egyház és lyceum története 17–19. sz. (Selmecbánya, 1889)

Kilencedik fejezet - Iskolai viszonyok 1682–1790 - Gazsúr Sámuel - A jezsuiták a gymnasiumot gramm. osztályokra szoríttatják le - Matz jezsuitafő s a városi tanács: a felső oszt. tanulók a városból kiutasíttatnak

a vizsgálatot s szembeállítás végett a panaszló katli. fiúk jelenlétét is szükségesnek véli. Kivánságára egy csapat kath. fiú meg is jelenik 2 jezsuita kiséretében. Az igazgató a dolgot nem találja oly jelentősnek, hogy miatta oly nagy zajt kellene ütni, azt egyszerű ingerkedésbol, nem vallásos gyűlöletből mondja eredettnek, melynek szításával a panaszló atyák alaptalanul okolják a gymnasiumi tanárokat, s lia Pohl vétett, büntetésül elegendőnek tart egynehány korbácsütést. A jezsuiták ve s sző z és. t kívántak, mert nekik az apa teljes és kedvök szerint való elégtételt igért volna. Az igazgató ezt meg nem engedi, mert a vádlottnak osztályában nincs szokásban, s hogy meggyőződjék, milyen elégtételt igért az apa, ehhez Lösch tanítót küldi. Ez alig távozott el, a jezsuiták azonnal visszahivatják s odâ nyilatkoznak, hogy a korbácsoltatással is beérik. A fiát lefektetik, négyet ütnek rá, a jezsuiták eléglik. De most az igazgató áll felül, nem enged, a korbácsolást folytattatni kívánja, nehogy engedékenysége által mind az igazgatói tekintély, mind az iskolai fegyelem szenvedjen. A jezsuiták nem szűnnek meg könyörögni a fiúért, kinek erre az igazgató is megbocsátott s a többi ütéseket elengedte. A jezsuiták ily exccutiö után a tanulókat békés magaviseletre intve, s magok részéről is előfordúló esetben szigorú büntetést Ígérve, távoztak s a további keresettel fölhagytak. Grazsur jegyzetei csak 1749 ig terjednek, miből Schmidt tévesen azt következteti, hogy itt csak 3 évig tanárkodott, aztán Szirákra ment lelkésznek, hol 7 évig paposkodott, onnan 1756-ban Egyházas Maróthra, Hontmegyébe hivatott meg, hol soká seniori tisztet is viselt s 1782-ben meghalt. Gazsur, mint utódja, Severini az isk. jegyzőkönyvbe sajátkezűieg irta, 1755-ben távozott Selmecről : Anno 1755. in ecclesiam Sirághiensem, paulo post, kevéssel utóbb t. i. 1756ban, mint Schmidt is állítja, in Marothensem antistitis muuere functurus discessit.