Breznyik János: A Selmecbányai Ágost. Hitv. Evang. Egyház és lyceum története 17–19. sz. (Selmecbánya, 1889)
Kilencedik fejezet - Iskolai viszonyok 1682–1790 - Richter György - Dubovszky Márton, Grünwald János, Grebezt István, Rumy Sámuel, Blázy János
sok a váróéi pénztárból is kaptak némi segélyt papjaik s tanárjaik díjazására, de abból Heister bevonulta után (1709.) azonnal megfosztattak, s azontúl létért való küzdelmükben mind egyházi, mind isk. szükségleteik fedezéséről magok kényszerültek gondoskodni. A tanárok díja csekély volt, de mindig találtattak külföldi egyetemeken me'gfordúlt férfiak is, kiket nem a kedvező anyagi állás, hanem az ifjúság s tanügy szeretete, vallásos buzgóság s ev. hitért való lelkesedés vezetett az oktatói pályára, melyet némelyek akkor sem hagytak el, mikor alkalom nyilt valamely jövedelmezőbb papi állomás elnyerésére, milyeneket a selmeci tanárok közt is találunk. Klement után Grrebetz István vitte az igazgatóságot 1719— 1725. közt. kit kimultával a kőszegi születésii Rum y Sámuel váltott fel 1725-ben. Ez 1735ben Kassára menvén segédlelkésznek, itt B1 á z y János i tót-lipesei születésűi lett igazgató, de az iskolát csak két évig vezette, csak hamar Körmöcbányára hivatott el, hasonlón gym. igazgatónak. Azonban soká ott sem maradt, a kormány által „ob polemicam discipulis traditam" s vallásos buzgóságáért, melyet polemicájával alkalmasint tanítványaiban is tudott kelteni és ápolni, elmozdíttatott, mire 1749.) lelkészül Liptómegyébe ment Xagy-Palugyára, cikkelyes egyházba, hol 1773. múlt ki.*) Klement segédei Bohuss György és Legier János voltak, kik közül amaz 1713. Kézsmárkra ment igazgatónak. Helyét ugyanazon évben Pellionis (Szűcs) Sámitel foglalta el, ki elébb tanítóul Bátliban volt alkalmazva. Meghívójában neki az egyház *) Haan Lajos „Cithara Sanctornm a-jában „Blahoslaw" János neve alatt sorolja elő a tót egyházi énekszerzők közt ; de nem helyesen állítja, hogy a gymnasiumot azért hagyta volna el, mivel az grammat osztályokra szállíttatot t Te, ez esak 1747-ben törtónt. Még Wittenbergben ily eimű értekezéseket adott ki : Spéculum Dotrinae evangelico ehristianac. 1731., és; Schediasma apologcticum.
