Breznyik János: A Selmecbányai Ágost. Hitv. Evang. Egyház és lyceum története 17–19. sz. (Selmecbánya, 1889)

Nyolcadik fejezet - II-ik korszak 1682–1889 - Egyházi viszonyok 1682–1790 közt - Az evangelikusok állapota e mozgalmak alatt - B. Hellenbach Godofréd Rákócy-féle kamaragróf - Pilárik István, selmeci lelkész superintendenssé lesz - Az evengelikusok ügye a trencséni és romhányi ütközetek után rosszra fordul - Szathmári békekötés

Lipótnak hódolt Erdély különválását és saját fejedelem által való kormányoztatását, mit a fölkelők követeltek, meg- nem engedhetvén, a béke nem jöhetett létre, annál kevésbbé, mert Lajos is, kinek ügyei a szövetségesek ellenében nem a legjobban állottak, folyton szitotta a tüzet, a fölkelőknek pénzt és segélyt igért, csakhogy a császárral való kibékülést megakadályozza. A protestánsok a fölkelők seregére, melynek nagyobbrészét hitrokonaik tették, az eddig kivívott sikerre, s a bécsi udvarnak vallás dolgában engedékenységére támaszkodva, szabadabban kezdtek mozogni, hol templom-, paplak- s iskolától megfosztattak, ezeket sok helyt visszafoglalták, s a rájok erőszakolt katholikus papot eltávolítva, evangélikust állítottak be. így lettek pl. Bélabányán 1704-ben Xostitius Efraim, s ennek Besztercebányára távoztával a drezdai származású m gr. Treffe nt1 i c h János, Hodrusbányán Reguli Dániel, Újbányán, hol az evang. egyház föléledt, Richter Endre, selmeei gymnasiumi igazgató, Szt.-Antalon Strba György lekészekké. Az evang. egyházak szaporodtával azok kormányzásáról különösen s u perintendensek választásáról is kellett gondoskodni, kik az alkalmazandó lelkészeket megvizsgálják, fölszenteljék, nehogy avatlan, jöttment emberek befurakodjanak a szent hivatalba, minden hivatás és jogosultság nélkül. A kárpátaljai városokban már volt superintendens, Zahler Jakab, kinek fia 1701. óta Selmecen Pilárik segédeül működött. Báró Heilenbach Godofréd 1704. május végén a bányavidéki papokat, névszerint Nagy- és Kis-Hont, Nógrád- és Zólyom-megyebelieket Cseribe hitta össze, (Hont megyében) hol ugyanazon hó 28-án Pilárik István, selmeei lelkész választatott meg superinteiulensnek, ki másnap a gyűlésben megjelenvén Simonides János besztercebányai és Zelenka János zólyomi lelkészek által superintendensi hivatalába,