Breznyik János: A Selmecbányai Ágost. Hitv. Evang. Egyház és lyceum története 17–19. sz. (Selmecbánya, 1889)

Nyolcadik fejezet - II-ik korszak 1682–1889 - Egyházi viszonyok 1682–1790 közt - Ev. papok Selmecen a XVII-ik század végén

évig- magánzóit, mignem a selmeci állomást 1692. sept. 11-én elfoglalhatá. Kimúlta után Zabi er Jakabot liivták meg, a bártfai lelkésznek s tiszakerületi superitendensnek fiát 1701. ki itt apja haláláig működött 1711. a midőn utódjául Bártfára hivatott el. A tót egyház ügyeit Augusztini Illés vezette 1702-ig, azután pedig hasonnevű fia, ki évkönyveink szerint 1710. miként Pilárik is, a Selmecen nagy pusztítást tett járványnak esett áldozatul. Pilárik, Zabler s Augusztini lelkészkedtek Selmecen a Rákócy-féle mozgalmak alatt is. Szécséuyi György esztergomi érseknek utódja, Kolonics Lipót 1695 —1707, a császár főtanácsosa, nemcsak a protestantismusnak, hanem a magyar alkotmánynak is ellensége, a német miniszterekkel egyetértve mindkettőnek szeretett volna véget vetni. Ismeretes nyilatkozata : F a c i a m h u n g a r i c a m g e n t e m p r i m u m c a p t i v a m , t u m m e n d i c a m, d e m u m c atholicam, mit a karlovici békekötés után az országban elszállásolt császári német had és jezsuiták által könnyen kivihetőnek gondolt. A köznyomás és vallásüldözés, (országgyűlésről megint szó sem volt, — az országra elviselhetlen terhek és adók rovattak, a protestáns vallás gyakorlata csak a sopronyi országgyűlés törvénycikkeiben megnevezett egyházakban engedtetett meg, a töröktől visszafoglalt megyékben megtiltatott, templomok, paplakok lefoglaltattak, papok, tanítók elűzettek stb.) közelégületlenséget szült. Csak vezér kellett, hogy az egész nemzet az elnyomók ellen fegyverben álljon. Az alkalom erre is csakhamar megjött. II. Károly, spanyol király, a Habsburgi spanyol ágnak utolsó fiivadéka 1700. novemb. meghalt. A spanyol birodalmat XIV. Lajos saját unokájainak, Fülöpnek, I-ső Lipót pedig, mint Károly legközelebb firokona, ifjabb fiának, Károlynak számára kivánta megszerezni. Kitört a 14 évig tartott spanyol örökösödési háború, melyben I. Lipót részén Hollandia s Angolország,