Breznyik János: A Selmecbányai Ágost. Hitv. Evang. Egyház és lyceum története 17–19. sz. (Selmecbánya, 1889)

Nyolcadik fejezet - II-ik korszak 1682–1889 - Egyházi viszonyok 1682–1790 közt - A jezsuiták zaklatásai, erőszakos térítéseik

A lutheránusok a kamarai birtokon 14 nap alatt kath. hitre térjenek, vagy költözzenek ki, házaikat adják el. Egy másikban, 1688. ápril 4-ről, Vichter János András, kamara gróf rendeli, a kincstári jószágokon a lutheránus papoknak mindennemű papi fuuctiók megtiltandók (Bei Bedrohung mit Band und Eisen und hoher Strafe). Ugyancsak Vichter 1689. ápril 4-én darabautokat és huszárokat küld Bagonyára, egy bakabányai ev. papnak elfogatására, a kiről hallotta, hogy ott tartózkodik ; a tizedesnek utasításokat ád, miként járjanak el, hogy a papot kelepcébe kerítsék s egyik levelében nemsokára örömét nyilvánítja a felett, hogy a prédikátort csakugyan sikerült elcsípni. Egy másik rendelet (1689. okt. 15-ről) mondja: aki ev. templomba megy, először egy, másodszor két, harmadszor három forinttal ; ki valamely egyházi szertartást pl. keresztelést ev. pap által végeztet, 10 frttal büntettessék : lia ez nem elég, az ellenszegülők ellen szigorúbb büntetések is alkalmazandók, (mann soll solche Refractarios durch Trabanten aufheben, in den Kotter schieben, hernach absonderlich bestrafen). A goldbachi (Kolpaehi) bírónak Vichter 1690. május 4-én meghagyatja a selmeci kincstári tiszttartó által, hogy három nap alatt szedje be a parasztoktól és nejeiktói a gyónó cédulákat; lia meg nem teszi, az ellenszegülőkkel együtt börtönbe zárassa (man soll ihn in den Kotter bei der Kammer einstecken). A tiszttartó május 9-én jelenti, hogy a bíróval nem szólhatott, mert a parasztok mezei munkával vannak elfoglalva, de neki meghagyta, hogy legközelebb az egész községgel a katholikus gyónáson megjelenjen (soll sich ehestens mit dem ganzen Dorf zur kath. Beicht bequemen) ; azonban nincs nagy reménye, hogy a térítés sikerüljön, mig az evang. lelkészek a városból el nem távolittatnak. A bányatiszteknek ekkor, mint látjuk, szép hivatásuk volt, hittérítésben is kellett segédkezniök a a jezsuitáknak ! Annyi már sikerült az eddigi buz-