Breznyik János: A Selmecbányai Ágost. Hitv. Evang. Egyház és lyceum története 17–19. sz. (Selmecbánya, 1889)

Nyolcadik fejezet - II-ik korszak 1682–1889 - Egyházi viszonyok 1682–1790 közt - A törökök szerencsétlenségének növekedtével Tökölynek és a protestánsoknak ügye is hanyatlik - Selmecen az evangelikusoktól elvétetnek a templomok - A protestansok, mint Tököly pártosai és rebellisek, országszerte üldöztetnek - Eperjesi vértörvényszék - Pozsonyi országgyűlés s határozatai a protestansok ügyében

sek úgy, mint a legmagasabb körökben kívánták, elfogadtattak. Karaffa büntetés helyett embertelen eljárásáért aranygyapjas vitéz-renddel, Eszterházy nádor, talán mivel a törvényszéket törvénytelen eljárásában meg nem akasztotta (elődje, Wesselényi Ferenc, mint fentebb láttuk, másként járt el, midőn a selmeei polgárokat jogaikban megsértve látá), mit rég oly annyira óhajtott, hercegi méltósággal tiintettetett ki. Ugyancsak ez országgyűlés alatt adta meg magát Munkács és Eger, az Tökölytől, ez a zultántól hiába várva fölmentést. A császáriak, bár Apaffi ellenzésével, Erdélyt is megszállották. Teleky a császárhoz való ragaszkodása miatt gróffá lett, de ura a főhatalmat gyakorló császári parancsnokok mellett árnyék fejedelemmé síilyedt. A dolgok ily állása mellett nem csuda, hogy midőn a protestánsok az országgyűlésen sérelmeik orvosoltatását s a vallás ügynek a bécsi és linzi béke-kötések szerint való elintéztetését kérelmezték, határozattá lett, mi a törvény könyvbe is igtattatott : „Mivel az ág. és helv. hitvallásnak a sopronyi országgyűlésnek 25. és 26-ik törvénycikke ellen óvást tettek, magokat eme törvények kedvezményétől tettleg megfosztották ; azonban ő felsége azokat a közbéke és nyugalom kedvéért vele született kegyelménél fogva még tovább i s érvényeseknek nyilvánítván, az ő atyai elhatározása értelmében, (ad mentem paternae resolutionis) a karok és rendek is, — tekintetbe nem véve a clerns és némely világiaknak ellenmondását, — megujitandóknak s megerősítendőknek tartják." A protestánsok vallásügye e szerint a király kegyelmétől tétetett függővé. Attól lehetett tartani, hogy azon csekély engedményekben is, melyeket a sopronyi és pozsonyi törvénycikkek nyujtának, csak addig fognak meghagyatni, mig e kegyelem tart. Az aggodalom nem volt alaptalan. A felső körök gondolkodás módját mutatja Szécsényi György, esztergomi érseknek a körmöcbányai tanácshoz nem sokkal az országgyűlés 9*