Breznyik János: A Selmecbányai Ágost. Hitv. Evang. Egyház és lyceum története 17–19. sz. (Selmecbánya, 1889)
Nyolcadik fejezet - II-ik korszak 1682–1889 - Egyházi viszonyok 1682–1790 közt - A törökök szerencsétlenségének növekedtével Tökölynek és a protestánsoknak ügye is hanyatlik - Selmecen az evangelikusoktól elvétetnek a templomok - A protestansok, mint Tököly pártosai és rebellisek, országszerte üldöztetnek - Eperjesi vértörvényszék - Pozsonyi országgyűlés s határozatai a protestansok ügyében
több nemű kérelmeiket terjesztik elő, különösen: engedtessék nekik valamely templom által isteni tisztelet tartására, vagy valamely piaci-ház (Ringhaus) vagy a franenbergi temető ; mivel a katholikus polgárok száma majdnem oly nagy, mint az evangélikusoké, s a városi pénztárba adóképen ők is tetemes összeggel járulnak, az eddigi segély lelkészöknek, oskolájokra és zenére ezentúl is kiszolgáltattassék, s ebbeli kérelmök ajánlólag terjesztessék föl a fejedelemhez. A biró (Reuter, ev.) azonnal válaszolt : Jánoky rendelte (hat intimirt), hogy a katholikusoknak a vallásgyakorlat semmi féle polgáriházban meg ne engedtessék, hanem csak temetőjökben, (auf ihrem Freudhof, alkalmasint a franenbergi temető mellett levő templomban,) a fejedelem pedig kivánja, hogy az országban mind azon állapotba helyeztessek vissza, melyben régi időben, 1670. előtt volt. 15-én az evangélikusok a katliolikusok emlékiratára azon választ adták, hogy a tanács a katholikusoknak meg nem tiltotta a városban való vallásgyakorlatot; a heti díjakat sem vonta el a papságtól és az iskolától, mig azokat Jánoky úr a fejedelem rendeletére meg nem szüntette, e tekintetben tehát ők nekik semmit sem meg nem engedhetnek, sem tőlök meg nem tagadhatnak, hanem kérelmökkel elintézés végett a fejedelemhez forduljanak. Még mielőtt ez ügy elintéztetett volna, az országos ügyek a török hadnak Bécs alatt sept. 12-én történt végképeni megveretésével oly fordulatot vettek, hogy a katliolikusok többé Tököly kegyelmére nem szorultak. Szobjeszki Bécsnek megmentése után a vert s eszeveszetten futó török hadat Párkánynál utói érve, Lotharingeni Károly herceggel, bécsi diádalban társával, egyesülten megveri (okt. 9-én) mire magát Párkány s nemsokára (okt. 21-én) Esztergom is megadja (mi Kara Mustafának, e szerencsétlen hadjárat főinditójának halált hozott, a zultáu dec. 25-én